126639. lajstromszámú szabadalom • Leágazó és összekötő szorító villamos vezetékekhez

2 126639. úgyhogy a vezeték számára meghosz­szabbítotl felfekvési* felület keletkezik, mely az érintkezést létesíti. Ezáltal azt az előnyt érjük el, hogy 5 villamos vezetékekhez való leágazó-és összekötőszorítóknál legcsekélyebb anyagfelhasználás mellett, tetszőlegesen nagv érintkezőfelületek legegyszerűbb szerkezet mellett érhetők el. 10 A mellékelt rajzokon a találmány tárgyának néhány kivileli példája van feltüntetve, ahol is az 1. ábra legegy­szerűbb kivitelű leágazóvezetéket távlati nézetben, a 2—5. ábrák ennek a szorí-15 tónak részleteit részben metszetben, a 6. ábra az összekötőszorító felülnéze­tét, a 7. ábra kettős leágazószorítő fe­lülnézetét, a 8. és 9. ábra kereszlszorító felülnézetét és alaprajzát és a 10. ábra 20 kábelsarut távdali nézetben mulat. Amint az az 1—5. ábrákból látható, a leágazó- és összekötőszorító az II-alakban hajlított —a— szorílóteslből áll, melynek —b, b - szárai között az 25 egymással összekötendő —-c—, ill. —d— vezetékek vannak ágyazva. Az - a szorílótesl hajlított részén —e, e tol­datok vannak, melyeknek hosszát a kí­vánt érintkczőfelülel határozza meg. A 30 —-b, b— szárak közötti kivágásban van az --f-- nyomórész; ez a —g—• anyá­val a vezetékhez nyomható. A —b, b— szárakat úgy alakítjuk, hogy hengeres küü'elületük legyen, amelyen az —i— 35 csavarmenetet készítjük el. A szárak közöl ti —Ív— kivágás szélessége az ösz­szekölendő vezetékek legnagyobb átmé­rőjéhez igazodik. Az —e, e— toldatok­kal rendelkező, kél szár közötti, hajlí-40 lőtt rész célszerűen körívalakú és mere­vítés céljából kisajtolt —ni— bordával rendelkezhetik. Az —a— szorílótesl két —b, b— szárának egymásfelé fordítóit belső élei párhuzamos felületekkel ha-45 tároll kivágást alkotnak, amely az — f— nyomórészl pontosan vezeti. Ez a nyo­mórész négyszögletes keresztmetszetű; a nvomórésznek a szorítandó vezeték felé fordított oldala a nyomórész egész 50 hosszában futó mélyedéssel van ellátva. Ez a mélyedés tetőalakú vagy ívalakú horonyként lehet kialakítva. A nyomó­rész szélessége olyképen van megvá­lasztva, hogy ez a rész a kivágásban 55 könnyen fel- és'lemozgatható a nélkül, hogy ferde beállítás vagy elhúzódás tör­ténne. A nyomórész mozgatása a --g— anyával történik, mely a két —b, b— szár —i— csavarmenetére van felcsava­rozva. Az —f— nyomórésszel szegecse- c> lés vagy más alkalmas eszköz révén az —1— lemezszalag van szilárdan össze­kötve. Ez az —1— lemezszalag az —f— nyomórésznek a —g- anyával való laza összcköllelését létesíti. Egyúttal biztosi- 65 lást alkot az anya számára olymódon, hogy az anya meghúzása után a lemez­rész végeit olyképen hajlítjuk, hogy az anya oldalfelületei közül keltőt körül­vesznek. A nyomórésznek az anyával 70 való laza összeköttetése következtében a két rész közös szorítótagot alkot, mi­által a szorító szerelése könnyebb lesz. Annak megakadályozására, hogy a —g anya meghúzásakor a két —b, b— 75 szorílószár egymáshoz húzassék, az (a, szorílőtestnek, meghajlított részén, me­revílőbordája lehet. Ha egyenlő nagy keresztmetszetű ve­zetékeket akarunk egymással össze- 80 kölni, ill. csak egyetlenegy vezetéket a szorítóba behelyezni, akkor az —f— nyomórészl is köralakú horonnyal lát­juk el. Ha azonban a szorító két, kü­lönböző nagy átmérőjű vezeték össze- 85 kötésére szolgál, akkor az f— nyomó­rész célszerűen tető alakú hornyol kap. A —g— anya meghúzásakor ebben az esetben a vékonyabb vezeték a tető­alakú horonyban központosítva lesz éi, 90 nem csúszhat. A leágazó- és összekötőszoríló leírt alapalakja az alkalmazási cél szerint számos módon a legkülönbözőbb ala­kokban képezhető ki. Ha kél, egyenlő 95 vagy különböző nagy keresztmetszetű illeszkedő c, c,-- vezetéket akarunk összekötni, úgy a szorítónak a 6. ábra szerinti alakja van. A vezetékeket itt az —e —loldal révén köljük egymással 100 össze. Az —f - nyomórészek mind­egyik szorító számára különállóan, vagy pedig mindkét szorító számára átme­nőén rendezhelők el. A berendezés olyan is lehet, hogy mindegyik veze- 1 ős­ieket magában, két vagy több szorító tartja, ez az átviendő árammennyiség nagysága vagy az átviendő mechanikai, húzás szerint igazodik. Ha valamely átmenő —c— főveze- 110 lékről egy vagy több vezetéket merőle­gesen vagy tetszőleges szögben akarunk ieágazlatni, akkor a 7. ábra szerinti szorítót villalakúan képezhetjük ki.

Next

/
Thumbnails
Contents