126623. lajstromszámú szabadalom • Eljárás rozsdavédő bevonatok előállítására cellulózelakkokból

Megjelenik 1041. évi ápriiís hó i. MAGTAB KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 126623. szám. IV/h/1. (Xl/g.) osztály. — F, 8974. alapszám. Eljárás rozsdavédő bevonatok előállítására cellulozclakkokból. I. G. Farbenindustrie Aktiengesellschaft cég, Frankfurt a/M. A bejelentés napja : 1928. évi augusztus hó 24* A cellulozelakkok körül rozsdavédő szer­ként eddig csupán a niirocellulozelakkokat javasolták, de azok nem váltak be. Mi­után minden fém felületén, kiváltképen 5 pórusaiban normális körülmények között mindig van kevés adszorbeált víz jelen, ezt a^ át nem engedő film bezárja és a víz nem képes a felületre jutni akként, mint a lenolaj iirniszmázolásnál, mely 10 utóbbi bevonat a vizet duzzadóképessér ge folytán felveszi és kifelé leadja. Eh­hez járul, hogy a cellulozelakkokhoz hasz­nált igen alacsony forrpontú oldószerek gyors elpárolgásuk folytán a vas felüle-15 téu további jelentős vízlecsapódást idéz­nek elő. A bezárt víz a vasra különösen azért válik veszélyessé, mert a nítrocellu­loza elbomlása folytán csakhamar sava­nyú kémhatásúvá válik. Ismeretes, hogy 20 a cellulozaészterlakkokat a napfény ultra­ibolya sugarai elbontják. A cellulozaész­ter hidrolitosan bomlik, mimellett sav ke­letkezik, amely a bezárt vízzel karöltve a vasat erősen megtámadja. Ekként pl. 25 nítrocellulozából való lakkok használata esetén salétromsav és acetilcelluloza hasz­nálata esetén ecetsav lép fel. Ugy találtuk, hogy a cellulozaészterek­kel ellentétben a cellulozaéterek, ameny-30 nyiben azok vízben nem oldódnak, rozs­davédő bevonatok előállítására kiválóan alkalmasak. Ebben az esetben hidrolitos hasadás következtében sav nem képződ­het. Pl. benzilcellulozának alkoholban és 35 benzolban való oldata, melyhez célszerűen alkalmas lágyítószert adunk, oly bevonatot ad, amely az alatta levő vasat rozsdakép­ződéssel szemben biztosan védi. Az effajta bevonat továbbá a benzilcelluloza különö­sen előnyös fizikai tulajdonságai folytán 40 igen erősen tapad a vason, mimellett • a nitro- vagy acetilcellulozából álló bevo­natok gyakran összefüggő darabokban le­húzhatok. Különösen alkalmas rozsdavédő bevona- 45 tokát kapunk, ha e cellulozaéterek olda­taiba a magasabb savak, pl. zsírsavak, nafténsavak, gyantasavak, stb. nehézfém­sóit kebelezzük Be. E vegyületek, mint pl. a réznaftenát, vagy -oleát, ólomnaftenál, 50 ferrislearát, -laurát vagy -rezinát, a cellu­lozaéterek oldószereiben igen könnyen ol­dódnak és ekként az egész filmben tel­jesen egyenletesen vannak elosztva, ezzel szemben vízben teljesen oldhatatlanok és 55 vizettaszítóan hatnak. Alkalmas fémek megválasztásával, pl. réz esetében, a film­nek ezenkívül az a tulajdonsága van, hogy növényeket és állati élőlényeket elroncsol, úgyhogy effajta lakkok hajófenekek mázó- 60 lására különösen értékesek. A cellulozaéterek oldataihoz egyéb anya­gokat, mint festékeket, lágyítószereket vagy töltőanyagokat is adhatunk. E rozsdavédő bevonatok fölött további bevonatokat, pl. 65 cellulozalakkot, lenolajfirniszt vagy faola­jat alkalmazhatunk, vagy pedig a bevona­tot ólatok egyidejű alkalmazásával állít­hatjuk elő. * Ez: a nap az 5930/1939. M. E. sz. rendelet 2. §-a értelmében a volt cseh-szlovák szabadalmi hivatalnál annak idején tett bejelentés napja. Csehszlovák szabadalom száma: 37282.

Next

/
Thumbnails
Contents