126614. lajstromszámú szabadalom • Eljárás műanyagmatricák előállítására

126614 3 gyobb nyomás a —8— aütotípiát terheli, a —9— és —10— szedetet terhelő nyomá­sok egyre kisebbek, míg a legkisebb nyo­más a —4— tagokat terheli, ez azonban 5 a matrica keretének kiképzéséhez elegen­dő. Minthogy egyes rétegek számának va­lamely matricázandó eredeti egyes mezőire ható nyomás fokozása végeit való megnö­velése következtében sajtoláskor jelente­tő kény mennyiségben válnak ki műanyagok, amelyek oldalt kiszorulnak és a minta egyes részeiben megrekedhetnek, célszerű, ha a műanyaggal telített rétegek vastag­ságát felére csökkentjük és azokat mű-15 anyaggal nem, vagy kevésbbé itatott rost­anyagfőliákkal egészítjük ki, amelyek a saj toláskor kiváló műanyagfelesleget tel­jes egészében felszívják. Kitűnt, hogy na­gyon előnyös, ha a műanyaggal nem vagy 20 kevésbbé itatott rostanyagfóliákat a poli­merizációs folyamattal szemben közömbö­sen viselkedő ragasztó anyaggal, például dextrinnel vagy enyvvel összeragasztjuk. A nyomás helyi növeléséi műanyaggal ita-25 tolt roslanyagrélegck, például papiros he­lyett vagy mellett műanyaggal itatott vagy kevert laza töltőanyagok, például fűrész­por, faliszt, gyapotrostok, parafaliszt köz­behelyezésével is elérhetjük. Műanyaggal 30 nem itatott, illetőleg nem kevert állapot­ban a laza töltőanyagok rétegei a sajtolás­kor kiváló műanyagfelesleg felszívása vé­gett is beiktathatok. Könnyebb kezelhe­tőség végett célszerű, ha a laza töltőanya-35 gokat közömbös ragasztóanyagokkal, pél­dául dextrinnel átmenetileg megkötjük. A gyakorlatban előnyösnek bizonyult, ha a matrica külső rétegének műgyantatar­talma a rostanyag súlyának célszerűen 40 24—150o/o-a között van, míg a középső rostanyagréteg vagy rétegek célszerűen a rostanyagréteg súlyának 16—45o/o-ban tar­talmaznak műgyantát, végül, ha az alsó réteg műgyantatartalma a középső réte-45 gcknél ismét nagyobb. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás műanyagmatricák előállítására, melyre jellemző, hogy a tagokkal körül­vett eredetinek különböző sajtolónyomá­sokat igénylő mezőin egymástól eltérő 50 nagyságú saj tolónyomásokat úgy létesí­tünk, hogy e mezőkön az összesajto­landó matricarétegeket különböző vas­tagságokban helyezzük el, például az eredeti felett vastagabban, mint az ere- 55 detit keretező tagok felett. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás fogana­tosítási módja, melyre jellemző, hogy a matricázandó minta egyes mezőire ható nyomóerő fajlagos értékét a mezők jel- 60 legének megfelelően különböző nagysá­gúra választjuk. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, melyre jellemző, hogy azokon a részeken, ahol a nyomást 65 növelnünk kell, több" réteget alkalma­zunk. 4. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, melyre jellemző, hogy azokon a részeken, ahol a nyomást 70 növelnünk kell, műanyaggal itatott vagy kevert laza töltőanyagokat rendezünk cl. 5. Az 1—4. igénypontok bármelyike sze­rinti eljárás foganatosítási módja, melyre jellemző, hogy a nyomás helyi növelése 75 végett részben oly rétegeket alkalma­zunk, amelyek nincsenek műanyaggal itatva és a sajtoláskor kiváló műanyag­feleslegeket felszívják. 6. Az 5. igénypont szerinti eljárás fogana- 80 tosítási módja, melyre jellemző, hogy a nem itatott rétegeket a többi réteggel összeerősítjük, például összeragasztjuk, összetapasztjuk, összevarrjuk. 7. A 6. igénypont szerinti eljárás fogana- 85 tosítási módja, melyre jellemző, hogy a műgyanták keményedési folyamatával szemben közömbösen viselkedő ragasztó­anyagokat, például dextrint alkalma­zunk. 90 1 rajzlap melléklettel Felelős kiadó: dr. ladoméri SZMERTNIK ISTVÁN m. klr. siab. biro. „Jövő" Nyomdaszövetkezet. Budapest, IX., Erkel-u. 17. Tel.: 182-278 — Felelős vezetfi: Bárányi Józset.

Next

/
Thumbnails
Contents