126603. lajstromszámú szabadalom • Cső-elem, továbbá eljárás és berendezés annak előállítására

2 126603. össze olyképen, hogy a hosszirányú szálak végeiken —3— hurkokat képeznek (2., és 4. ábra). A —3— hurkok; a csövek ütköző és illesztő felületeit 5 (végződéseit) alkotó, —6— és —7— vasalások —5— helyén elrendezett —4— toldataira vannak akasztva. A —3—hurok a kampószerű —4— toldat —8— nyakrészébe (4. ábra) fekszik bele, ami-10 kor annak —9— oldalfelületei határolják a két szomszédos szál egymástól való távolságát, úgyhogy a vasbetétek nehézség nélkül és a —3— hurkok deformálódása nélkül akaszthatók a 15 kampókra. A —6, 7— vasalásokat kívül határoló •—10— henger felület az —1— csőmag hengeres felületével színei, de egyes dudorokkal, vagy inkább vállakkal, vagy 20 pedig folytonos gallérszerű —11— peremmel van ellátva. Az —1— csőmagon és a két csővégződés hengeres —10— fel ül elein 12— abroncshuzal van feszültség 25 alatt csavarmeneteseii feltekercselve, a huzal végei pedig a két vasalással kapcsolódnak. A szálvég, vagy szálvégek bcakaszlása, pl. úgy történhet, hogy a szálat a -—11- peremen levő —13 30 lyukon átfűzve, (2., 3. ábra) végét 90°kal visszahajtjuk, —14— kampót alkotva, mely a —15— üregben helyezkedik el. A fegyverzet másik végén a huzal, vagy huzalok utolsó menetei a 35 6 vasalás —10— hengerfelületén levő —17— vájatba süllyesztett —16— lemezre kerülnek, s azt lefogják. A 16— lemez szabad -18— végét kampó alakjában lehajtjuk az utolsó 40 menetek fölé, a szál —19— végét pedig, a —18— kampó körül visszahajtjuk. A csavarmenetes —12— fegyverzetet (abroncsot) célszerűen még egy további 45 —20— beton- vagy más anvagú réteg fedi. A vasalások illeszkedő felülelei úgy vannak kialakítva, hogy két-két csőelem tömített összekötését tegyék lehe-50 tővé. így pl. az ábra szerint az egyik —6— vasalásnak, belül kúpos felületű, —21— karimája van, (2. ábra) a másik —7— vasalás pedig, ebbe illeszkedő —22— toldattal van ellátva. A 55 tömítést pl. ajakszerű nyúlványokkal ellátott —23— gyűrűvel érhetjük el, mely egyik vagy másik vasalásban van beágyazva úgy, hogy a csővezetékben, uralkodó nyomás hatására a gyűrűkét nyúlványa a vasalások illeszkedő felü- 60 léteihez nyomódik. Az 5. ábrán középmetszetben látunk egy olyan berendezést, mely a hosszirányú —2— vasbetétek megfeszítésére és az —1— csőmag kiöntésére alkal- 65 mas. Ez a berendezés hengeres —24— öntőformából áll, mely esetleg több darabból lehet összetéve és amelyben a beton csőtest centrifugálással alakítható. A —24— henger két végén egy- 70 egy ráhegesztett, vagy másként megerősített —25— és —26— szögvassal van felszerelve. Legalább az egyik —26— szögvassal a —27b

— lyukakba hatoló —-27°— csapok útján egy— 28 — 75 gyűrű áll kapcsol albán; ez —29— csavarokkal működik egyült, amelyek a —31— vezetőkoszorúba sugárirányban beilleszlett —30— támaszokba vannak csavarolva. A berendezéshez tartoznak 80 továbblá célszerűen a —32— villamos kapcsok, amelyeken áram vezethető a vasbetétek különböző pontjaihoz; e pontok célszerűen azonos távolságnyira vannak egymástól. így pl., ha egyen- 85 áramot vagy egyfázisú váltóáramot alkalmazunk, páros számú --32— kapcsot használunk, melyek erős szorítókból állhatnak. Háromfázisú áram esetén viszont —3 n. számú egyentávol- 90 ságú kapcsot alkalmazunk. A berendezés használati módja a következő : Először a —6— vasalási illesztjük be a —24 - formázó henger végébe, 95 ezután ennek másik végén bevezetjük a zeg-zugosan meghajlított —2— vasbetétekel, amelyek szálait a —3— hurkoknál fogva ráakasztjuk a —4— horgokra. Erre a henger másik végén el- 100 helyezzük a második —7— vasalást, amelynek —4— horgaira könnyen ráakaszthatók az ezoldali —3— hurkok, minthogy elegendő játék van a —7— vasalás —11— pereme és a formázó- 105 henger —26— szögvasa között. Ezekután elhelyezzük a —28— gyűrűt és a —31— koszorút, mire egymásután bevezetjük a —30— támaszokat, amelyek mindegyikébe becsavarolunk 110 egy-egy —29 —csavart, míg csak érintkezésbe nem jön a —28— gyűrűvel. A —28— gyűrű útján a —24— hengerhez támaszkodó —29— csavarok