126597. lajstromszámú szabadalom • Katódasugárcső
4 12659?. akkor, ha az elektronok olyan elektrosztatikus mezőből lépnek ki, amely az elektronpálya egy része mentén, az elektronágyútól való távolság növekedtével foko-5 zatosan csökken, úgyhogy a kilépő elektronok nem tesznek szert nagyobb amplitúdóra, mint amilyen amplitúdóval a kezdeti emissziós harántirányú sebesség folytán rendelkeztek. 10 Ennélfogva találmányunk egyik tanításának megfelelően a tengelyirányú mágneses mezővel kapcsolatosan alkalmazott kitérítőlemezek úgy vannak kialakítva, hogy ha azokat kitérílőfeszültségekre kap-15 csoljuk, azok közölt fokozatosan növekvő, majd csökkenő elektrosztatikus mezők keletkeznek. A 3a. és 3b. ábra szerint az 1. ábrán is látható —Iß, 17— kitérítőlemezek szembenfekvö végeiknél a cső tengelyéhez 20 képest kifelé vannak hajlítva, úgyhogy a lemezek vezetőéleinél, a rajzon A pontnál gyakorlatilag nem lép fel elektrosztatikus mező; e melleit a lemezek alakja olyan, hogy a mező fokozatosan növekszik, 25 amint a sugár az elektronágyútól a lemezek középső része, a rajzon 13 pont felé halad előre. Az elektronsugár a —16, 17— lemezek közötti további pályája mentén, a rajzon a C ponttól a I) pontig, foko-30 zatosan csökkenő mezőn halad át. Ezzel az elrendezéssel elérjük, hogy abból a harántirányú sebességből, amelyei a sugár elektronjai a lemezek hatása alatt felvesznek, lényegileg semmi sem marad meg, mi-35 re a sugár a lemezeket elhagyja. Mindez csak kombinált mágneses és elektrosztatikus mezők esetén áll fenn, mert mágneses mező hiányában, a szokásos elektrosztatikus kitérítéssel dolgozó csövekben al-40 kalmazott elektrosztatikus lemezek kívánatos működése az, hogy azok a sugár elektronjainak haránlirányú sebességet adjanak, amelyet az elektronok megtartanak, ha az elektrosztatikus mezői elhagyják. Ez-45 zel ellentélben és a találmánynak megfelelően az a harántirányú sebesség, amelyet az elektronok a lemezek körzetében felvettek, a lemezek elhagyásakor lényegileg nullára csökken. 50 Azt találtuk, hogy a lemezek végrészeinek az A ponttól a B pontig és a C ponttól a D pontig hiperbolikus profilúaknak kellene lenniök. A találmány szerint kialakított csövekkel végzett kísérletek ered-55 ményeképen megállapítottuk azonban, hogy a működési feltételeket igen jól megközelíthetjük, ' ha a lemezek görbülete nem pontosan hiperbolikus, feltéve, hogy a Bemeneti és kimeneti rnezők fokozatosan növekednek és csökkennek. A végrészek gör- 60 'bülete tehát a valódi hiperbolától külön'bözhet a nélkül, hogy az elektronoknak harántirányú sebességét a kilépő sugárban tetemesen növein ők. Nem szükséges, hogy a 3. ábrán bemu- 65 tátott lemezek görbülete folytonos legyen, így a B és C pontok egymástól tetszés szerinti távolsággal elválaszthatók, amely távolság a cső többi meghatározójától, mint az ernyő nagyságától, a sugárnak a ki lé- 70 rílőlemezek közölli sebességétől és a lemezeken alkalmazoll legnagyobb kilérílőfeszültségeklől függ. Továbbá előnyös, ha a lemezek ívelt, tehát az A ponttól a B pontig és a C, ponttól a D pontig terjedő 75 részének hossza e pontok közötti sugárpálya cikloiszainak vagy emelkedési távolságainak egész számú többszörösével egyenlő. E feltétel kielégítésére az A-tól B-ig és C-lől D-ig terjedő távolságok a cső 80 tengelye mentén egyenlők, úgyhogy egész számú cikloiszt vagy emelkedési távolságot foglalnak magukban. A lemezek lapos részének, azaz B ponllől a C pontig terjedő részének hossza nem kritikus érték. 85 Minthogy a rendszer e részében keltett mező egyenletes, ez a hossz a sugár e része menti cikloiszok számától független. A csavarvonalak hossza vagy emelkedése a tengelyirányú mágneses mezőben és a 90 cikloiszok hossza a kombinált mezőben a következő kifejezéssel határozható mei;: K. 5 . ahol K állandó, amelvnek értéke kb. 21. míy V az elektronsugár tengely- 95 irányú sebessége voltokban és H a mezőerősség gaussokban. Azt találtuk, hogy a —Iß, 17— lemezek kívánatos távolsága abban a pontban vagy pontokban, ahol azok egymást legjobban megközelítik, tehát a 100 bemutatott példánál a B és C közötti valamennyi pontban, attól függ, hogy az eleklronágyú és a lemezek tengelye a csőtengellyel mennyire pontosan esik egyvonalba, azonban nem döntő fontosságú. A 105 —16, 17-- lemezek szélességének, azaz a rajz síkjára merőleges irányú méretének legalább olyan nagynak kell lennie, mint a —2— mozaikelektróda ugyanebben az irányban vett mérete, ha a mozaikelek- no tródát egész szélességében kihasználni kívánjuk, így a lemezek szélessége a mozaikelektródán fókuszba gyűjtött optikai kép
