126596. lajstromszámú szabadalom • Automobilvilágításhoz való villamos izzólámpa

2 I 2 (i.-)!»((. gesen árnyékolt izzólest mellett még második, nem árnyékolt izzótest is van; ez utóbbi igen erős fénynyalábot sugároz ki. Minthogy a lámpabura igen kicsiny, a visz-5 szaveri fénynyaláb a buratest üvegén át fénytörést gyakorlatilag nem szenved, úgyhogy elsősorban a visszavert főfénynyaláb alakja nem változik és fénytörési veszteségek az üvegben gyakorlatilag nem adód-10 nak. A részlegesen árnyékolt izzótest és nem-árnyékolt izzótestet esetleg megszakítás nélküli, egyenesen kifeszített izzótestként alakíthatjuk ki, melynek egyik vagy másik részét három sarokdrót segélyével 15 működtethetjük. Az egyik részt ekkor részlegesen ernyő veszi körül. A nem árnyékolt izzótest a találmány szerinti lámpa egyik foganatosításánál a lámpaaljzat és a részlegesen árnyékolt izzótest között van. 20 A találmány szerinti lámpa egyik előnyös foganatosításánál a forgástestként kialakított bura test alkotója egyenes. Ennek előnye, hogy a segédizzótest zavaró képeinek kialakulásától, amelyek a lámpával 25 együttdolgozó reflektor alsó felébe a szembejövő úthasználókat, esetleg vakító fényt sugározhatnának, tartanunk nem kell. Ennek veszélye ugyanis oly gömbalakú burájú lámpáknál forog fenn, melyekben a 30 bura középpontján kívül részlegesen árnyékolt izzótest van. A találmány szerint a buratestet célszerűen hengeresen alakítjuk ki, aminek révén igen egyszerűen előállítható bura-35 alakot kapunk. Minthogy a lámpabura igen kicsiny, a találmány szerint célszerűen a burában néhány cirkóniumrészt alkalmazunk, amit mind vákuumlámpánál, mind gáztöltéses lámpánál is tehetünk. 40 Ha a lámpának nitrogéntartalmú gáztöltése van, ezt a cirkóniumot célszerűen oly helyen rendezzük el, amelyen a lámpa hőmérséklete 200—600° C. A találmányt még részletesebben a raj-45 zon látható foganatosítási példáinak vázlatai kapcsán magyarázzuk meg. Az 1. és 2. ábra a találmány szerinti lámpa egyik foganatosításának felülnézete, illetve oldalnézete. Az aljzattestet —1— és 50 a hengeres burát —2— jelöli. Ez ábrákból kitűnik, hogy a buratest —d2

— átmérője az aljzattest —dx

— átmérőjénél valamivel kisebb. Az aljzattesten szokott módon —3— bajonettpeckek vannak elrendezve. 55 Önként értetődik, hogy az aljzattesten más rögzítőszerveket is elrendezhetünk. A lámpa, belső felépítése az ú. n. duplólámpáknál szokásos szerkezetű. A —4— lapitásba három —5—, —6— és —7— sarkhuzal van erősítve, melyek közül az —5— 60 és —7—sarkhuzalok a —8— főizzóteslel hordják. A —7 sarkhuzalhoz a —-9— ernyő van erősítve, mely ezenfelül a •—10— segédizzótest egyik végét hordja. Ez izzótest másik végét a —•6— sarkhuzal hordja. 65 A 3. és 4. ábrán két parabolikus -lies —12 - reflektor látható. A 3. ábra szerinti —11— reflektorban az eddig szokásos, gömbös burájú 13 duplólámpa, a 4. ábra szerinti 12 reflektorban pedig 70 a találmány szerinti -14 lámpa van elrendezve. A kél reflektor oly fényszórók alkatrészei, melyeknél a lámpa kicserélése a reflektor hátsó falának egy nyílásán át megy végbe. A 3. ábra szerinti esetben 75 e -15 nyílásnak oly d15

- átmérőjűnek kell lennie, mely a 13 lámpa 16 burájának dK;

- átmérőjénél valamivel nagyobb Az ábrán látható, hogy - d16 a lámpa 17 aljzatleslének d17

át- 80 mérőjénél jóval nagyobb. Ennek következtében a -11 - reflektor a -18— segédizzótest fényét csupán a-— szögön át foghatja fel. A lámpa 17 aljzata és a reflektor közölt nemreflekláló gyűrű ma- §5 rad meg A 4. ábra szerinti kivilelnél, melynél a —14— lámpa —19— burája —d19

— átmérőjű, amely a —20— aljzattest —d20

— átmérőjével legfeljebb eg_yenlő, a reflektor- 90 test —21— nyílásának a lámpák kicseréléséhez csupán d2l

átmérőjűnek kell lennie, amely a buratest - dí9

átmérőjénél valamivel nagyobb. Ennek következtében a 12 reflektort a 3. ábra szerinti —11— 95 reflektor - 15 - nyílásánál sokkal kisebb - 21— nyílással láthatjuk el. Ennek következménye, hogy a 12 reflektor a -22— segédizzótest fényéi a 3. ábra szerinti a -szögnél sokkal nagyobb b— szögön ál 100 foghatja fel. Ez ábrákból egyúttal a találmány szerinti tjuraalak egyik előnyös foganatosításának működésmódja is kitűnik. Míg a 3. ábra szerinti, gömbös buraalak ese- 105 tén A-nál a —16— bura falán való visszaverődés révén a —18— izzótcstnek oly képe keletkezhet, mely a —11— reflektor alsó oldala felé vakítást előidéző fénysugarakat emittálhat, ez a lehetőség a 4. no ábra szerinti —19— bura hengeres alakja következtében gyakorlatilag ki van zárva. A teljesség kedvéért még megemlítjük, hogy a 3. ábra szerinti —13— lámpa fő-