126581. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés gőz előállítására

126581. 5. A 4. ábra A szigetelő kamrák egy más elrendezését mutatja, melynél ezek a gőzfejlesztő csöveket borító köpeny körül vannak elrendezve. Ezekben az ábrákban 5 a belső szigetelő részeket --33—mai, a külsőket pedig —34—gyei jelöltük. Az elégetendő levegőt először a —34— külső, majd a .- 33 - belső járatokon át áramoltathatjuk, majd az égési térhez vezetjük, 10 némely esetben azonban fordított levegőáramlást is alkalmazhatunk, tehát először a 33— belső járatokon, majd utána a —34— külső járatokon át, végül pedig az égési térbe vezetjük. A szigetelő rekeszeket 15 másként is lehel elrendezni. A rekeszek némelyikét, pl. a 4. ábra szerint kisebbre készíthetjük, mint a többieket és ezeket a levegő áramlása elől elzárhatjuk, miáltal alkalmas közökben álló levegőjű le-20 reket képeznek, de lehet ezeket a tereket szigetelő betétekkel is kitölteni. A lezárás lehet állandó, de lehet egyes vagy az öszszes cellákban fojlószerveket is alkalmazni a huzat szabályozására. 25 A 9. ábra szerinti változatnak nincsen kondenzátora és ezért nagyobb vízkészletre van szüksége, mint az 1. ábra szerintinek. Ennél az ábránál a jármű szekrénytarlókból álló keretét alkalmaztuk a gőz-30 fejlesztő elemek hordozójaként, mely szekrénylarlók a —35— alsó és a —3G— felső részből álló burkolatban vannak elrendezve, melyek mindegyike előnyösen, egy alsó és egy felső lemezből áll, melyek kö-35 zöít szigetelő anyag van elrendezve vagy levegő áramlási járatokat alkalmazunk, mint amilyeneket a 4. és fi. ábrák mutatnak. A járműkerei szekrénylarlói (üreges tarlói) egyszersmind a gőzfejlesztő burko-40 Mának oldalfalát is képezhetik. Ennél a szerkezeti alaknál az automobil fedelét, mint rendesen, a keret hordozza és a keret van elülső, —37 -lel jelölt részén égési térré kialakítva, alkalmas helyen el-45 rendezeti —38— égővel. A levegőt az égési térbe nem ábrázolt szerven át vezetjük, mely az l.ábra hasonló berendezésének felel meg.. A felhevített gázok a —40— csövekkel azonnal érintkezésbe kerülnek és 50 a —35— és —36— tagok által képezett kamrán végigáramlanak a jármű hátsó végéhez, ahol a szabadba lépnek ki. A —10— csövek ugyanolyan típusúak, mint az 4. ábrának megfelelő először említett alak-55 jánál és azokat hasonló módon a leírtakkal azonos kivitelű bevezető elágazó fejek látják el vízzel. A csövek, hátsó végei azonban, a helyett, hogy az 4. ábrában látható módon keresztirányban kiterjedő edénybe futnának, a 8. ábrában nagyítva 60 látható —39— kilépő gyűjtő keresztirányú fejbe jutnak, mely—40—függőleges edénynyel van összekötve, ahol is a gőz és a víz különválnak, a gőz a fojtószeleppel szabályozott —44— csövön át a 43— gép 65 —42— gőzdómjába megy, míg a leválasztott víz a --44— szivattyún és a —45— csövön át a bevezető fejekhez folyik. Mivel a berendezésnek nincsen kondenzátora, . a vízkészletet a gépjármű elülső fedele 70 alatti teret elfoglaló —47— tartály hordozza, mely —47— tartály a —40— tartállyal az alsó - 50— szeleppel ellátott —48— cső révén és a felső —51— szeleppel ellátott —49— cső révén van összekötve. 75 Az —50— és —51— szelepek zárhatók, ha a —47— készlcttartányt a rendszerint zárt — 52— sapka nyílásán keresztül járulékos vízzel kívánjuk feltölteni. A gépet a jármű keretéről aláfüggő —53— keret 80 és a hátsó tengely hordozza, mint az először leírt alaknál. Bár a fentebb leírt kiviteli alakoknál a gőz áramlása a csövekben a jármű hosszirányába esik, a találmány szerint 85 lehetséges a csöveket úgy elrendezni, hogy azokban a gőz áramlása a járműre keresztirányú. Az ilyen elrendezést lehetővé teszi a csöveknek az a kis mérete, melyet a találmány elve értelmében alkalmazna- 90 tunk és kis méretük következtében azokból meghatározott térben többet rendezhetünk el. Ezért a jármű szélességi irányában esetleg elegendő hosszúság áll rendelkezésre megfelelő gőzfejlesztő hatás elére- 95 sere. A gázok azonban hosszirányban áramlanak, úgy, mint az előző kiviteli alakoknál. Hivatkozással a 43. ábrára, mely a különböző szabályozószerveket vázlatosan 100 mutatja, feltételezzük, hogy a jármű áll és hogy sem tüzelőanyag-, sem levegőszállítás nem történik. A —40— hőfejlesztő elemek azonban vízzel vannak töltve. A —61—nél ágyazott —60— szabályozó- 105 kar mozgása folytán a _—62— kar a —63— könyökemelőt csapja körül elmozdítja és megnyitja a —64— szelepet, mely tüzelőanyagot enged a tüzelőtérbe. Ez a tüzelőanyag bármilyen megfelelő folyadék lehet, no mint pl. nyersolaj vagy kerozén, melyeket bármilyen jólismert módon elégethetünk. A —60— kar —68— része ezenkívül a , —65— motoron át villamos áramkört zár,