126577. lajstromszámú szabadalom • Berendezés ömlesztett anyagok és gázok közötti reakciók foganatosítására
i Í2«577. a csörgedeztető rétegen belül, mert ott rendszerint elsősorban csupán a sugárzási veszteségeket kell kiegyenlítenünk. Más esetekben könnyen megolvadó re-5 akciós anyagról van szó, amelyet lényegesen az olvadási hőmérséklete fölötti hőmérsékleteken kell a csörgedeztető rétegben felfelé haladó gázokkal reakcióba hozni, úgyhogy itt a hozzá-10 vezetendő hő elosztása fordított. E kettős feladat azonban az e célra eddig ismert egyszerű berendezésekkel már nem oldható meg. A találmány értelmében alsó részé-15 ben csörgedeztető testekkel töltött kemencében az 'elektródáknak célszerű elrendezésével a hozzávezetett villamos energiának elosztását teljesen és mindenkor a szóban levő viszonyokhoz al-20 kalmazhatjuk. Ezt akként érjük el, hogy a kemencében három áramhozzávezelést és pedig egyiket a fenekén, másikat a kemence felső részében, harmadikat pedig e kettő közé a esörge-25 dezlető réleg felső szélénél rendezzük el. E melleit a kemencébe való eloszlásuk és egymástól való távolságuk folylán az áramsűrűséget a mindenkor fennforgó viszonyokhoz alkalmazhal-30 ju'k. • A rajz a találmány szerinti berendezés példakénti kiviteli alakját metszetben szemlélteti. Az — m— tűzálló fallal ellátott —s— aknában alkalmas el-35 lenállásanyagból (szénből, kokszból, hasonlóból) álló —r— csörgedeztető réteg van . E csörgedeztető réteghez az áramot az —a— —hx — —b2 — és c— elektródák útján forgóáramú 40 transzformátorról hozzávezetjük. A bt— és —b,— elektródák egy és ugyanazon fázishoz, míg az —a— és c— elektródák a többi fázisok egyikéhez vannak kapcsolva. A —bx — és 45 —b2 — elektródák akként vannak elrendezve, hogy az áram pályája —c— felé rövidebb, mint —a— felé. A kemence felső része a —g— töltetanyag felvételére és előmelegítésére 50 való. A reakció alatt keletkező gázok —e—nél távoznak el, —f— a töltőnyílás, a megömlesztett reakciós összetevővel szemben az —r— csörgedeztető rétégen át felszálló gázalakú reakciós ösz-55 szetevőt a —h— bevezetőcsövön vezetjük be, mimellett az —1— nyílás a folyékony reakciós termék lecsapolására való. Az elektródák eme elrendezése foly- • tán a bevezetett villamos energiát telje- 60 sen a mindenkor fennforgó viszonyokhoz alkalmazhatjuk. Ha pl. a kemence felső részében a reakciós anyag előmelegítéséhez és megolvasztásához nagyobb energiamennyiség szükséges, mint 65 a csörgedeztető rétegen belül, akkor ellenállásnak az —a— elektródához kapcsolt fázisba való beépítésével az árameloszlást a kemencén belül pontosan a szükséges hőmérsékletekre állíthatjuk 70 be. Ha azonban könnyen megolvadó reakciós anyagról van szó, amelyet a csörgedeztető rétegen belül a felszálló gázzal lényegesen az olvadáspontja fölötti hőmérsékleteken kell reakcióba hoz- 75 nunk akkor célszerűen a —h1— illetve -b2 — elektródát valamivel mélyebben rendezzük el és ellenállásnak a —e—elektródához kapcsolt fázisba való beépítésével gondoskodunk arról, hogy a 80 bevitt energia íőtömege az —a— és —b]— illetve — b2 — elektródák közölt lépjen be. Az elektródák elrendezése természetesen még sok tekintetben célszerűen 85 változtatható. Alapvelő jelentőségű azonban, hogy a találmány szerinti elrendezéssel lehetővé válik gázok és 6111-ledékek közötti reakciókat nagy felület kifejlesztése mellett foganatosítani a 90 nélkül, hogy a reakciós anyagot a fűtőelemektől villamosan szigetelnünk kellene, ellentétben pl. széndarakemelieékkel, melyeknél a darába ágyazott edény folytán effajta szigetelés mindig fennfo- 95 rog, úgyhogy az edényben levő reakciós anyagot az áram nem járja át. Az egyébként gyakran alkalmazott villamos ömlesztőkemencéktől a találmány szerinti elrendezés lényegében abban 100 tér el, hogy nem az ömlesztett anyag maga, hanem a reakcióban részt nem vevő anyag, vagyis a csörgedeztető testek szolgálnak áramhordozóként. Csupán ezzel érhető el, a fűtéssel egyidejű- 105 leg, az ömlesztett anyag felületének nagyobbodása is. A találmány szerinti berendezés számos, ömlesztett anyagok és gázok közötti kémiai reakcióhoz használható. 110 Példaként megemlítjük a nátriumcianátnak nátriumcianiddá való redukálá-
