126577. lajstromszámú szabadalom • Berendezés ömlesztett anyagok és gázok közötti reakciók foganatosítására

Megjelenik 1941. évi április hó 1. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 126577. szám. IV/i. osztály. — F. 9012. alapszám. Berendezés ömlesztett anyagok és gázok közötti reakciók foganatosítására. LG. Farbenindustrie Aktiengesellschaft cég, Frankfurt a/M. A bejelentés napja: 1931. évi december hó 10.* A technikában gyakran felmerül az a feladat, hogy ömlesztett anyagokat magasabb hőmérsékleteken gázokkal kell reakcióba hozni. Oly anyagok ke-5 zelésénél, amelyek már közönséges hő­mérsékleten folyadékok, a reakciót a felület növelésével, adott esetben csör­gedeztető toronyban vagy hasonlóban szokták gyorsítani és megkönnyíteni. 10 Ömledékeknél azonban eddig általában meg kellett azzal elégedni, hogy a re­akcióban résztvevő gázokat az ömle­dékbé bevezessük. Megkísérelték már a felületi növelés 15 elvét magasabb hőmérsékleten olvadó anyagokra is átvinni. Endolerm vagy csupán gyengén exoterm reakcióknál e mellett azonban az a feladat merül fel, hogy a reakció fenntartásához szük-20 séges meleget is bevigyük, ami kivált­képen akkor okoz nehézségeket, ha a reakcióhoz előnyös hőmérsékletek aránylag szűk körzetre vannak korlá­tozva, miután egyidejűleg a bevitt me-25 légmennyiségek gondos szabályozása is szükséges. A hőnek kívülről való hoz­závezetése gyakran azért lehetetlen, mert a reakcióban résztvevő anyagok az edénynek jó hővezető, tehát kivált-30 képen fémes szerkezetű anyagait a szóba jöhető hőmérsékleteken több­nyire erősen megtámadják és kerámiai anyagnak alkalmazása hő átvitel szem­pontjából gyakorlatilag nem jöhet te-35 kintetbe. Tehát csupán belső fűtésről lehet szó, amely lehetővé teszi az edény oly szerkezeti anyagainak a megválasz­tását, amelyeket a reakciós összetevők nem támadnak meg, mim ellett e fűtési mód az adott viszonyok mellett egy- 40 idejűi eg a leggazdaságosabb is. Ezért javasolták már továbbá, hogy effajta reakcióknál a szükséges hő­mennyiséget belül alkalmazott villamos ellenállás fűtéssel vigyék be, amennyi- 45 ben alkalmas berendezések által hoz­závezetett villamos áramot a csörgedez­tető réteg löltőtestein vezetik át, ame­lyekhez ebben az esetben kokszot vagy hasonlót használtak. E mellett azon- 50 ban hőgazdasági megfontolások alap­ján célszerűnek bizonyult nemcsak a csörgedeztető réteg fűtését egyenletessé és könnyen szabályozhatóvá kialakí­tani, hanem a folyékony állapot- 55 ban reakcióba hozandó anyagot is szilárd állapotban a csörgedeztető réteg fölött a kemencébe bevinni, mi­mellett a fűtés tekintetében az a további feladat adódik, hogy egy és ugyanazon 60 kemencében mind a töltési anyagnak az olvadási hőmérsékletig való előme­legítésére, mind pedig a csörgedeztető réteg fölötti megolvadáshoz való hőt is bevigyék és ettől függetlenül a csőr- 65 gedeztető réteget a reakcióhoz előnyös módon fűtsék. A legtöbb esetben a ke­mence felső részében a reakciós anyag előmelegítésére és megolvasztására na­gyobb energia válik szükségessé, mint 70 * Ez a nap az 5930/1939. M. E. sz. rendelet 2. §-a értelimében a volt cseh-szlovák' ijzabtadtafimi hivatalnál annak idején tett bejelentés napja. Csehszlovák szabadalom száma: 52197.

Next

/
Thumbnails
Contents