126574. lajstromszámú szabadalom • Eljárás magnéziumötvözetek nemesítésére

Megjelenik 1941. évi április hó 1. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 126574. szám. XVI/e. osztály. — F. 8875. alapszám. Eljárás magnéziumötvözelek nemesítésére. I. G. Farbenindustrie Aktiengesellschaft, Frankfurt a/M. A bej de niés napja: 1930. évi március hó 31.* Magnéziumötvözelek (valamint alumíniumötvözetek) nemesítésére eljárásokat javasoltak már. Ezek abban állnak, hogy a fémet előzőleges izzítás után megrezzentik 5 és vagy elfektetik (öregbítik) vagy megeresztik. Ennek az eljárásnak a hatása abban van, hogy a nagyobb hőmérsékleten, vagyis az izzílásnál beálló egycnsúlyállapotol megrezzentéssel kényszerítik arra, hogy 10 alacsonyabb hőmérsékleti körzetben is megtartsa. Az ezt követő megeresztésnél, illetve öregbítésnél rövidebb vagy hoszszabb idő alatt az alacsonyabb hőmérsékletnek megfelelő egyensúlyállapot áll be, 15 amely keményítéssel, valamint a munkaanyagnak egyéb fizikai-mechanikai tulajdonságainak a javításával jár. Eme eljárásnak öntött daraboknál való alkalmazásakor lazonban a megrezzentés 20 folytán oly feszültségek keletkeznek, amelyek, különösen hátrányos körülmények között, bonyolult öntési daraboknál repedéseket is eredményezhetnek. E feszültségeknek azonban akár azonnal, akár csu-25 pán a megmunkálásnál vagy az öntött darabok használatánál az ia törekvésük, hogy kiegyenlítődjenek és ekkor elhúzódásokat vagy elcsavarodásokat okozhatnak, amelyek az öntött darabok használatánál zava-30 róan hatnak, sőt azoknak használhatóságát egyáltalán kérdésessé teszik. Ugy találtuk, hogy meghatározott magnéziumötvözeteknél a nemesítés a megrezzentés kiküszöbölésével is lehetséges. 35 Ezek a magnézium ama ötvözetei, melyeknél a magnéziumba ötvözött anyagok oldhatósága növekvő hőmérséklettel növekszik. Már most a magasabb hőmérsékleteken, stabil egyensúlyi állapot beállítása végett az öntött darabokat ismert módon 40 először eme magasabb oldhatóság hőmérsékleti körzetében izzítási kezelésnek vetjük alá, majd a megrezzen léssel ellentétben mesterségesen késleltetett hűtést alkalmazunk, amely jelentősen több időt vesz 45 igénybe, mint az azonos darabnak szabad levegőn való lehűlése. Meglepő módon kitűnt, hogy ezzel az eljárással a m/unkadarab jnechanikai. tulajdonságainak javítását érjük el. A hűtést a 50 mintegy 100 C° alatti hőmérsékleteken már nem kell késleltetnünk, mert ezzel már nem érhetünk el további jelentős javítást. Különösen ofntosnak bizonyult azonban, ha a hűtést a mintegy 300—100 C° közötti 55 hőmérsékletkörzetben annyira késleltetjük, hogy az legalább 3, előnyösen ennél is több órányi időtartamig tartson, amikoris egyébként a hőcsökkenés mértékének állandósága nem fontos és ezenkívül a köz- 60 vétlenül az izzítási hőmérséklet alatt fekvő (mintegy 300 C°-ig terjedő) hőmérsékletkörzetben a hűtési időtartamnak sincsen különös jelentősége. Példa: 65 8,2 0/0 alumíniumot tartalmazó magnéziumotvözetből való alakdarabokat 72 óráig 410 C°-on izzítunk és ezután az egyik qsetben 24 óra alatt, a másik esetben 48 óra 70 * Ez a nap az 5930/1939. M. E. sz. rendelet 2. §-a értelmében a volt cseh-szlovák szabadalmi hivatalnál annak idején tett bejelentés napja. Csehszlovák szabadalom száma: 56.966.