126569. lajstromszámú szabadalom • Készülék mozgóképeknek lepergetéssel való szemléltetésére

Megjelenik 1941. évi április hó 1. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 126569. szám. IX/h és í. osztály. — R. 7979. {«lapszám. Készülék mozgóképeknek Jepergetésse! való szemléltelésére. Redlich Miklós magántisztviselő, Budapest. A bejelenté; napja: 1940. évi május hó 24. A szokásos mozgófényképeknek és rajzolt mozgóképeknek (pl. »trükk-film éknek«) rendszerint nagyobb nézőközönség előtt, vetítőgépekkel való bemutatásán kí-5 vül felmerültek már kisebb arányú szükségletek is, nevezetesen pl. családi képeknek, egyes személyek arcképeinek élethű mozgást visszaadó mozgófényképek alakjában való megörökítése, sportszempont-10 ból és egyszerűbb tudományos szempont; ból fontos vagy érdekes jelenetek vagy jelenségek mozgófényképezése és pl. tanulmányozás céljából való szemléltetése stb. Ilyen szükségjeteket a rendes filmeknek 15 és vetítőgépeknek kisebb alakban való utánzásával («keskenyfilmekkel«) iparkodtak kielégíteni, azonban az erre irányuló készülékek és berendezések a céllal rendszerint arányban nem álló költségekkel, 20 körülményes kezeléssel járnak és helyhez kötöttek, illetve csak nehezen szállíthatók. A találmány az eddigieknél jóval egyszerűbb, olcsóbb, könnyen kezelhető és hordozható, sőt kívánt esetben zsebben is 25 hordozható készülék, mely nemcsak a fent említett hátrányokat küszöböli ki, hanem továbbmenő előnyöket is nyújt, nevezetesen lehetővé teszi a készüléknek, illetve az egymásra helyezett mozgóképek sorozatá-30 nak vagy sorozatainak (pl. hozzátartozók egyszerű arcképei helyett) távollevők részére való elküldését és gyermekjátékul való használatát is. Régebben, a mozgóképek létesítésének és szemléltetésének 35 kezdeti korszakában ismeretessé váltak aránylag egyszerű készülékek, pl. egymás melletti mozgóképeket (fényképeket vagy rajzokat) hordó, forgatható hengerek, melyeknek egyszerű forgatásával a képsorozat a mozgókép (élőkép) hatását keltette; 40 ezek a készülékek azonban igen kezdetlegesek voltak, különösen pedig a bemutatás nem volt szabatos. A régebbi szemléltetések legegyszerűbb módja az volt, hogy a képsorozatot egyik szélén könyv vagy 45 füzet módjára összefűzték és azt az egyik kézben tartva, a képeket a másik kéznek a képek szélein tóvamozgatott hüvelykujjával lepergették. Ez is igen kezdetleges volt, nevezetesen bizonytalan kezeléssel, 50 ingadozó működéssel járt, különösen a kép-benyomások kellő összefolyását, vagyis a szabatos mozgóképhatást semmi sem biztosította. Miután azonban a szemléltetésnek ez a módja, mint jeleztük, valóban 55 a legegyszerűbb, a találmány, kiinduló pontul, visszatér erre a régebbi megoldásra, de azt mechanizálja, vagyis a szabatos működést biztosítja, sőt a szabályozást is lehetővé teszi, a nélkül, hogy erre 60 a célra bonyolult szerkezetet alkalmazna. Más szóval a találmány a kézzel való lepergetést mechanikailag utánozza. Ehhez képesl a találmány szerinti készülék mellső oldalán nyitott tokból vagy ke- 65 rétből, a képsorozat egyik végét összetartó, a kereten alkalmazott foglalatból, a képsosorozat szabad szélével érintkező, a keretnek a foglalattal ellenkező oldalára felszerelt ütközőből vagy ütközőnyúlványokból 70