126560. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nagymértékben polimerizált testek előállítására

4 12 6 5 6 0. linilaminhidroklorid, 9-aminopentatriakon­tanhidroklorid, butanolaminhidroklorid, ß­kloretilaminhidroklorid, triétiléntetramin­letrahidroklorid, /?/?-diaminodietiléter-di-5 hidroklorid, /3/^-diamino-dietilsulfiddihid­roklorid, anilinhidroklorid, benzidihidro­klorid, p-aminotiofenolhidroklorid, piridin­kámforszulí'onát, hisziamindihidrok'lorid, meleminhidroklorid, szarkozinhidroklorid, 10 ciklohexán-a-aminokarbonsavhidrobromid, p-aminobenzoesavhidrobromid, p-aminofc­nilecetsavhidroklorid, aminoelánszulfon­sav, szulfanilsav. 1. Szerves savak és savszármazékok: 15 Toluolszulfosav, naftalinszulfosav, m­szulfobenzoesav — e felsorolt anyagok cél­szerűen kis mennyiségű víz, egy- vagy többértékű alkoholok, fenolok vagy mer­kaptánok, például bcnzilalkohol, fenoxi-2o etilalkohol, dietilénglikol, hexametiléngli­kol, viniloktadeciléler jelenléiében, oxietán­.szulfosav, adipinsav, tereftálsavklorid, ci­anurklorid, 1.3.5-l)enzoltrikarbonsavkloi'id, laurilciánamid, loluolszulfosaveülészlcr 25 igen kis vízmennyiségek jelenlétében — 1/200 mol észter -|- 1/200 mol víz 1 mol Jakiámra. 5. Sószerű szerves vegyületek túlnyomó­részt bázisos jelleggel: 30 Karbozalkálhim, aluminiuiueülát, magné­ziumoleát, káliumacctát ciklohcxaiiollat vagy dodecilalkohollal kapcsolatban. 6. Szerves savak képzése közben reagáló anyagok: 35 Benzilklorid, p-xililénbromid, bulilklor­metiléter, különösen kis mennyiségű víz, alkoholok, fenolok vagy merkaptánok je­lenlétében, amelyek a halogénvegyülettel szemben csekély fölös mennyiségben is 40 lehetnek jelen. Külön katalizátorok adagolásától azon­ban különösen oly esetekben eltekinthe­tünk, ha a hosszabb reakciós összetevőt laktámja alakjában használjuk. Nyilván-45 valóan a másik, az aromás gyököt tartal­mazó aminokarbonsav a reakciói eléggé gyorsító mértékben hat. A kevert polimerek ezen eljárás szerinti képzésének lényeges jellemzője a lényege-50 sen kisebb reakciós tartam, mely az ese­tek legtöbbjében 6-—9 órát nem halad meg és így lényegesen rövidebb, mint az eddig ismert, aromás gyököket nem tartalmazó szuperpoliamidek reakciós időtartama. 55 A végcsoportokat képező, kettőnél több reakcióképes csoportot tartalmazó reakció­közvetítők például három- és több-bázisú, különösen primer aminők hidrokloridjai­nak vagy három-és több-bázisú karbon-és szulfonsavak savkloridjainak alkalmazása- 60 kor három dimenzionális, de nem háló­szerűén kapcsolt oldható és megömleszi­hető termékek keletkezhetnek, melyelv bi­zonyos célokra különösen érdekesek, mert legalább két amino- vagy karboxilcsoporlot 65 tartalmazó anyagok behatása alatt még keményedhetnek vagy cserződhetnek, ami a duzzaszthatóságol csökkenti és az olva­dáspontot emeli. Alkalmas anyagok polifunkcionális ve- 70 gyülelek alkilező vagy acilező csoportok­kal, továbbá reakcióképes karbonilvegyü­letek és ilyenek funkcionális származékai, például dikarlionsavak és azok származékai, mint adipinsav, maleinsavanhidrid, difenil- 75 karbonát, oxálsavdimclilészler, cianurklo­rid, diizocianátok, például p-feniléndi-izo­cianát és hevítéskor ilyenekéi képező anya­gok, mint hexamelilén-bis-karbamiiisavmo­lilésztcr, hexamctilén-bis-karbaminsavfenil- 80 észter, egyidejűleg alkilező és acilező funk­ciójú vegyületek, mint klőrecclsavmelilész­i-er, akrilsavmelilészler, löl)bérlékíí alktle­zőszerek, mint 1, l-diklórbulán, epiklór­liidrin, telraklóroxiprouil-ammoniumklo- 85 rid, buladiéndioxici, buladiéndisznlfid, a. a'-diklőrdinieliléter, továbbá formaldehid és kin on. Az ilyen utólagos szerkezeli változások, amelyek, ha kevésbbé mélyrehatók vagy 90 Löbb fokozatban folynak le, már az alakí­tás előli foganatosíthatók vagy bevezethe­tők, bizonyos cselekben azonban az alakí­tásssal egyidejűleg vagy utólag kell meg történniök, bár kevésbbé kifejezetten, ese- 95 lenként csak kétdimenzionális szét nem ágazó láncú termékeknél is lehetségesek, különösen ha ezek meghatározott speci­fikus reakcióképességű csooprtokai tartal­maznak, lízek például fenolos jellegű cso- loo portok, különösen végcsoportok, valamint primer karbamidcsoportok, gnanidincso­porfok és biguanidcsoporlok. Mivel ezek a reakciók általában végcsoporlokra van­nak korlátozva, nem áll fenn az a veszély, 105 hogy a termékek rugalmassága túlságosan messzemenő hálószerű kapcsolódás követ­keztében elveszik. Könnyen reakcióképes anyagokkal, például formaldehiddel való utókezelések előnyösen foganatosíthatók a no formált termékek nemesítésével, például nyújtásával kapcsolatban, mely utóbbi

Next

/
Thumbnails
Contents