126550. lajstromszámú szabadalom • Eljárás a ciklopentanopolihidrofenantrén-sorozat karbonsavainak előállítására

Megjelenik 1941. évi március hó 17. MAGTAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 126550. szám. IV/h/2. osztály. — Sch. 5767. alapszám. Eljárás a ciklopentanopolihidrofenantrénsorozat karbonsavainak előállítására. Schering A. G. cég, Berlin. A bejelentés napja: 1939. évi április hó 20. — Németországi elsőbbsége: 1938, évi április hó 21. A 657.017 számú német szabadalmi leírás eljárást ismertet az etiokolánsorozat vegyületei ciánhidrinjeinek előállítására, mely szerint telített vagy le-5 lítetlen etiokoiánonokat, illetőleg etioallokolánonokat kéksavval, vagy kéksavat szolgáltató szerekkel hoznak behatásra. E reakcióban, pl. dehidroandroszteronból, illetőleg olyan származé-10 kaiból, melyekben a hidroxilcsoport e csoporttá ismét visszaalakítható csoport alakjában van jelen, a 15 képletű vegyület képződik, ahol is R 20 hidroxilt vagy valamely, hidroxilcsoporttá átalakítható helyettesítőt jelent, mely vegyület tehát a 17-es helyzetben a ciáncsoport mellett még egy hidroxilesoportot tartalmaz. Az így kapott, a 17-es helyzetben ciánhidrincsoportozatot tartalmazó vegyületek e csoportozat további átalakításakor könnyen ismét kéksavat hasítanak le; így tehát a nitrilcsoport elszappanosításával nem sikerül a megfelelő karbonsavhoz jutni. Azt találtuk már most, hogy a kéksav lehasítását megakadályozhatjuk, ha a ciánhidrineket a karbonsavakká való el-25 30 szappanosítás előtt dehidrátozzuk. A dehidrátozás a 124079. szabadalmi le- 35 írásban ismertetett módon vízlehasítószerek behatásával, különösen foszíoroxikloriddal piridinben való melegítéssel végezhető. Az így képződő vagy más módon kapott A16

,i7-telítetlen nitrilek 40 ismert módoni a megfelelő telítetlen karbonsavakká szappanosíthatók el, (lásd Houben-Weyl, »Die Methoden der organ. Chemie« 1923, 3. kötet, 655 és köv. lapok). 45 Különösen értékes vegyületeket kaphatunk, ha kiindulási anyagul a dehidroandroszteronnak, illetőleg 3-acilvegyületeinek ciánhidridjét alkalmazzuk, így olyan kétszer telítetlen karbonsa- 50 vakhoz juthatunk, melyek esetleg a ciklopentanogyűrü kettős kötésének részleges hidrogénezésével az egyszer telítetlen karbonsavakká alakíthatók át. Ajánlatos esetleg a gyürűrendszer 55 kettős kötéseit, ismert módon, pl. olyan csoportok addicionáltatásával, melyek a kettős kötés helyreállítása közben ismét lehasíthatok, a hidrogénezéssel szemben megvédeni, ha a dehidrátozás- 60 sal képződött kettős kötést ismét hidrogénezni kívánjuk. Ez esetben természetesen csak olyan csoportok alkalmazhatók, melyek a hidrogénezés következtében nem változnak meg oly 65 módon, hogy a kettős kötés helyreállítása lehetetlenné válna.