126538. lajstromszámú szabadalom • Kötőanyaggal ellátott poralakú és/vagy darabos festék és/vagy simítóanyag

Megjelenik 1941. évi március hó 11 MAGYAR KIRÁLYr SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 126538. szám. VIH/e. (IV/f.) osztály. — P. 9798. alapszám. Kötőanyaggal ellátott poralakú és/vagy darabos festék és/vagy simíUianyag. Pajor Aladár és Pajor Ferenc íestőmesterek, Újpest. A bejelentés napja: 1940. évi február hó 3. A kötőanyaggal ellátott poralakú és/vagy darabos festékkel és/vagy simítóanyaggal kiküszöböljük azokat a hátrányokat, melyek a szobafestő és mázoló iparban a 5 kötőanyag felhasználásánál mutatkoznak. Ezidőszerint kötőanyagként általánosan enyvet szoktak használni falfesték és simítótapasz céljaira. Különleges festékeknél, mint pl. bronz, fénypor, diszítőfesté-10 kek stb. használatban van még keményítő, tej, túró, tojásfehérje, dextrin, kazein, zselatin stb. A különleges festékeknél említett kötőanyagok használatánál nem alakult ki általános vélemény a szakemberek köré-15 ben, de miután az általánosan legalkalmasabb kötőanyagnak bizonyult enyv eddigi használatának hátrányai részben, vagy egészben vonatkoznak a többi felsorolt anyagokra is, azokra itt külön nem té-20 rünk ki. Legtöbb szobafestő munkánál külön-külön főzik az enyvet a festékek lekötéséhez, mert az enyv felfőzött állapotban hosszabb ideig nem tárolható. Az esetenként való 25 főzés már magában is munkaidő veszteség, mert az enyvet közben keverni kell. A főzési időtartam csökkentésére az enyvet vízbe áztatják néhány órán át, esetleg egy napot is. Az enyv és a többi köto-30 anyagok a festékekhez viszonyítva a legértékesebbek és így a tényleges célra való felhasználása az eddigi alkalmazás szerint szigorú ellenőrzést igényelt. Ügy az enyv, mint más kötőanyag eddigi 35 használatának közös hátránya: a pigment és a kötőanyag egymáshoz való mennyiségi viszonyának megállapítása, mert az eddig nem volt állandósítható és általánosítható; tekintettel arra, hogy legtöbb színű festékekhez más-más °/o-nyi kötő- 40 anyag szükséges, sőt egyszínű, de különböző minőségű festékek kötőanyagszükséglete is változik. A festékek és símítóanyagok kötőanyagát rendszerint a munka helyszínén az elő- 45 munkás vagy munkavezető szokta adagolni, ami igen sok munkaidőt igényelt. A jól képzelt szakembernél is előfordult, hogy túlenyvezte a festéket, vagy simítóanyagot, ami ilyen esetben lepattogzott a 50 falról. A gyenge enyvezésnél a" festék enyhe dörzsölésre lekopik, a simítótapasz pedig puha. Néhány hátrány az eddig felsoroltak közül látszólag elkerülhető lenne, ha a festőműhelyből kész festéket 55 vagy símítötapaszt szállítanának a munka helyszínére, de tekintettel az elkészítéshez szükséges víz szállítási többletére és nehézségére, valamint a szükséges edényzetre, eddig még mindig célszerűbbnek bi- 60 zonyult a festék vagy simítótapasz helyszínen való elkészítése. A simítótapasznál még a jól simíthatóságnak és jól csiszolhatóságnak is fontos szerepe van. A festékeknél fontos tulaj- 65 donság a jól festhetőség (csúszás), továbbá a jól eloszlás (terülés), ami egyenletes felületet biztosít. Ebben a bekezdésben felsorolt tulajdonságok a kötőanyag mennyi-