126497. lajstromszámú szabadalom • Mezőszabályozó berendezés villamos gépekhez

2 126497. járási veszteségek miatt, másrészt a pil­lanatnyi rövidzárási áram miatt, melynek lehetőleg kicsinynek kell lennie, hogy az elektróda oda ne hegedjen. 5 Az idetartozó legrégebbi gépeknél a rövidzárási áramot a mágnestekercselésse] párhuzamos ellenállás-"révén; szabályozták (söntölték). Ezzel ugyanazt a hatást érték el, mint 10 szimmetrikus lekapcsolással. Mindkél eljárásnak azonban az a hát­ránya, hogy kis áramok elérésére túlsó­kat kell söntölni, ill. hogy túlsók teker­cselést kell lekapcsolni, miért is a közös 15 fluxus a gyújtáshoz szükséges értekéi nem éri el. További hátrány a gép aránylag kicsiny ellenállása, ha a gépet kis ára­mokra állítjuk be. Az üresjárási feszültség növelésével a 20 fényivel fenntarthatjuk ugyan, a gyújtás azonban a nagy pillanatnyi rövidzárási áram miatt nehéz. A rövidzárási áramot a pólusok kereszt­metszetén ek cs ökke n I ésével szabályozó 25 egyik ismeri megoldásnál (lásd a 26.810. sz. csehszlovák szabadalmi leírást) a teker­cselések száma mindig állandó marad ugyan, a pólusok keresztmetszetének csök­kentése azonban azzal a hátránnyal jár, 30 hogy a feszültség kicsiny áramerősségek­nél alig emelkedik. Ezért az ilyen gépek ugyancsak fokozott üresjárási feszültséggel kénytelenek dolgozni és áramcsúcsaik, ha a gépet kis áramokra állítjuk be, rövid-35 záráskor aránylag magasan vannak (F. Knill, ETZ 1931. 904.'old., G. ábra). A 493.950 és 493.951. sz. német szaba­dalmi leírások szerinti szabályozás ezek­nek a hátrányoknak kiküszöbölésére tö-40 rekszik. E leírások szerint nem a fő ger­jesztő tekercselés meneteinek számát vagy a pólusok keresztmetszetét, hanem a szó­ródást és ennek következményeképpen a telítődést és a rövidzárási áramot változ-45 tatják meg, még pedig külön segédpólu­sok segítségével, melyek a rendes póluso­kat vagy egymással, vagy pedig egy já­rommal és a gerjesztő tekercselésnek e pólusokon levő szabályozó eszközével kö-50 tik össze. Ez a segéd gerjesztő tekercse­lés vagy párhuzamos a fő gerjesztő teker­cseléssel, vagy pedig a gép kapcsaihoz van kötve és azt előtétellenállással szabá­lyozzák. A rövidzárási áram a segédger-55 jesztés erősítésekor (amikor a szóródás csökken) növekszik, a segédgerjesztés gyengítésekor pedig csökken. . ) ; A segéd gerjesztő áramnak nem szabad bizonyos megszabott érték alá csökkennie, mert különben a pólusoknak és a rotor- 60 nak szóródó fluxusa, a segédpólusok al­kalmazása folytán, meg nem engedhető módon megnövekednék. I • A 493.950. német szabadalmi leírásban, ismertetett szerkezet igen bonyolult. A 65 493.951. német szabadalmi leírás szerinti megoldásnak pedig az a hátránya, hogy állandóan nagy i szóródással, vagyis nagy áramokkal dolgozik, ami a pólusokon sok menetet lesz szükségessé és ezért nem 70 gazdaságos. Fz a megoldás is meglehető­sen bonyolult. Egy másik ismert megoldásnál (AEG Mittelilungen 1931. 82. oki) kétpólusú gép­nek négy gerjesztő tekercselése van. 75 Az első tekercselésnek egy sorozat csa­poiása van, melyek a szabályozó eszköz­höz vezetnek; az első tekercselés sorba van kapcsolva a másodikkal, mely ugyan­azon póluson van. A második tekercselés- 80 sei a harmadik van sorba kapcsolva, mely viszont a második póluson nyugszik. A negyedik tekercselés ugyanazon a póluson van, mint a harmadik, és utóbbival a kapcsolótáblán sorba kapcsolható (tcgiia- 85 gyobb áram), vagy lekapcsolható (közepes áram), vagy pedig a harmadik tekercse­lés ellen kapcsolható (legkisebb áram). Va­lamennyi tekercselésnek és a szabályozó eszköznek el kell birniok a legnagyobb 90 áramot. Sok csapolás készítése azonban nehéz, a teljes áramra méretezeti szabályozó esz­köz drá«a és a kezelést az átkapcsolások megnehezítik. , 95 A 127.708. sz. osztrák szabadalmi leírás a különböző pólusokon lényegesen elté­rő számú menetet alkalmaz stabil sza­bályozás elérésére, keresztmetszet-szabá­lyozással kapcsolatban. Az egyenlőtlen szá- 100 mú meneteket az osztrák leírás is úgy éri el, hogy kél pólusra négy tekercselési he­lyeznek, melyek közül kettő az egyik pői­luson egymás után, kettő pedig a másik póluson egymás ellen van kapcsolva (mi- 105 ként az AEG -Mitteilungen előzően ismer­tetett elrendezésénél) és pedig azérl, hogy az első póluson a nagyobb szóródás foly­tán nagyobb telítődést érjenek el. A tekercselések aszimmetrikus elreiir 110 dezésének azonban az a hátránya, hogy a legnagyobb áram kisebb, mint szimmet­rikus elrendezésnél (gazdaságossági szem­pont). :."-.'-.

Next

/
Thumbnails
Contents