126494. lajstromszámú szabadalom • Szekunderelektron-erősítő

Megjelenik 1841. éyi március hó 17. MAGYAR KIRÁLYI <tsBEBh SZABADALMI BÍRÓSÁG lliiiif^llls SZABADALMI LEÍRÁS 126494. szám. Vll/d. (VII/j.) osztály. — • W. 6608. alapszám. Szekunderelekíron-erősítő. Fernseh Aktiengesellschaft, Berlin - Zehlendorf, mint Weiss Georg oki. mérnök, Berlin-Dahlem jogutódja. A bejelentés napja: 1936. évi május hó 23. — Németországi elsőbbsége: 1935. évi május hó 24. Ajánlották már olyan elektronerősítő készítését, amellyel ütközőanódák többszörös egymás mögé helyezésével szekundér elektronok révén gyakorlatilag teszésszerinü 5 fokú erősítést érhetünk el, minthogy az az első ütközőanódára csapódó elektronáram egyik ütközőanódától a másikig fokozatosan növekedő szekundérelektronáramot old ki, amelyet végül felfogóelektróda 10 fog fel. Az ütközőelektródák rácsalakúak vagy fóliákból állanak és felületük olyan anyagú, amely a szekundérelektronok* kibocsátása szempontjából kedvező. A találmány értelmében ezeknek az is-15 mert erősítőknek erősítési fokát olykép javítjuk, hogy az egyes elektródokból kilépő elektronokat a következő elektródon összegyűjtjük, vagy pedig azon elektronoptikailag reprodukáljuk; a találmány ér-20 leimében tehát két-két szomszédos elek-Iróda között olyan eszközöket helyezünk el, amelyek az elektronok ily gyűjtésére (koncentrálására) vagy reprodukálására alkalmasak. Az erősítés szempontjából elő-25 nyösnek bizonyult az elektronforrást, pl. fotócella fotókatódáját, vagy a primer telektronsugárban fekvő ellenzőt az első ütközőanódán elektronoptikailag reprodukálni, illetve a forrásból kiinduló, teljes 30 elektronáram ot az első ütközőanódára koncentrálni. Mivel továbbá az ott keletkező szekundérelektronok különböző irá• nyókban lépnek ki, ajánlatos az első ütközőanódát is a másodikon, az utóbbit 35 a következőn, stb. elektronoptikailag reprodukálni. Ez egymás mögött elhelyezett rácsokkal alkotott ütközőanódák esetén a legegyszerűbb módon elektrosztatikailag, vagy az elektródarendszert körülvevő tekercs mágneses mezeje révén valósítható 40 meg. A csatolt rajz 1. ábrája az elektrosztatikai, 2. ábrája pedig a mágneses koncentrálást, illetve reprodukálást vázlatosan mutatja. A 3. ábra a találmány szerint szer- 45 készlett cső nézete. Az elektronokat terelő (gyűjtő) elektronlencse az 1. ábra szerint ráhelyezett 10, 11, 12, stb. gyűrűkkel felszerelt 7 henger alakjában van, miáltal egyidejűen a leg- 50 egyszerűbb módon a fotócelláknál, különösen távolbalátási és hangosfilm célokra rendkívül fontos érzéktelenséget érjük el külső zavarokkal szemben. Ha ezt a hengert, pl. az erősítőhöz vezető kábel ár- 55 nyékolóköpenyével köljük össze, akkor a fotócella külső árnyékolására, mint pl. fémszekrényekre, fémrácsokra stb., egyáltalán nincs szükség, ami a fénykihasználás szempontjából gyakran előnyös. Az 60 egyes ütközőanódákat 1, 101, 111, és 121 jelöli. Az utolsó 121 ütközőanódáról a szekundérelektronok a 3 felfogőanődára julnak. A 2. ábra szerint az 1, 101, 111, 121, 65 131, illetve 3 elektródarendszert befogadó üvegtestet a 6 tekercs veszi körül, mely az elektronokat irányítja. Nagyfelületű fotócelláknál jól bevált a 2 katódát tartalmazó 8 üvegtestnek a 3. 70