126486. lajstromszámú szabadalom • Periodikusan dolgozó váltakozóáramú kapcsolóberendezés, különösen áramirányító

1 2« 4 8 6. 3 szonyítya szintén korábban vagy későb­ben történik. Áz áram és a feszültség sza­bályozásának ez a módja általánosan al­kalmazható oly áramirányítóknál, melyek-5 nek érintkezőit az áram átviteléhez szük­séges vezető összeköttetés létesítése végett egymással szemben mechanikusan mozgat­juk, míg vagy érintkeznek egymással, vagy egymáshoz olyan közel jutnak, hogy azo-10 kon fényív gyulladhat, amely az átviendő áramot vezeti. A szerkezet úgy is kivitelez­hető, hogy az áramvezető összeköttetést létesítő, mozgatható segédérintkezőt alkal­mazunk az elektródák között. Ez az érint-15 kező lehet p. o. vezető folyadéksugár. A nem szabályozott áramirányítóknál az elektródák közötti összeköttetés abban a pillanatban létesül, amelyben azok között feszültség jelentkezik és ez a feszültség 20 a kívánt irányban áramot létesít. A sza­bályozott áramirányítóknál ezzel szemben a vezető összeköttetés időbelileg késleltet­hető. A 2—7. ábrák a találmány több példa-25 kénti kiviteli alakjai. Ha az áramirányíló csúszó vagy gördülő érintkezőkkel dolgo­zik, akkor a találmány értelmében minden egyes megszakító szakasz érintkezőinak leg­alább egyike meghosszabbítható vagymeg-30 rövidíthető, úgy, amint azt a 2. ábrában tün­tettük fel. Ebben az ábrában 131 hivat­kozási számmal jelöltük egy áramirányítö anódáit és 131-gyel az áramhozzávezetést. A 135 a katóda, melynek 136 áramhozzá-35 vezetése az anódák mellett a nyíl értel­mében időszakosan halad el. Ha az anó­dákat, úgy, mint azt pontozott vonallal jelöltük, megrövidítjük, akkor ezáltal azt az időpontot, amelyben minden egyes pe-40 riódusban az érintkezés kezdetét veszi, el­toltuk. Ugyanezt az eredményt érjük el, ha nem az anódákat, hanem azok helyett a katódákat rövidítjük meg, amint ezt a 2. ábrában ugyancsak szaggatott vonallal je-45 löltük. Természetesen megrövidíthető egy­idejűleg úgy az anóda, mint a katóda is. A 3. és 4. ábrák oly kivitelt mutatnak, amellyel az elektródák igen egyszerű mó­don rövidíthetők meg. A 3. ábra oldal-50 nézet, a 4. ábra felülnézet. Minden egyes 131 érintkező a találmány értelmében két egymással párhuzamosan kapcsolt 132 és 133 kapcsolódarabból áll, melyek a nyíl­lal jelzett irányban egymással szemben el-55 tolhatók. Az 5—7. ábrák nyomással záródó érint­kezőket mutatnak, melyeket robbanó mo­torok vezérelt szeleprudazatához hasonló formában képeztünk ki. Az 5. és 6. áb­rákban feltüntetett különböző oldalnéze- 60 lekből látható, hogy a szerkezet lényege két 139 és 140 bütykös tárcsa, amelyeknek 141 és 142 bütykeik vannak. Ezek a büty­kök a nyíl értelmében forognak és a 143 rudat vezérlik. Ennek a rúdnak a rajzban 65 fel nem tüntetett felső végén van a moz­gatható érintkező. A bütykös tárcsák kö­zös 138 tengelyükön egymással szemben elforgathatok és ezzel az az időtartam, amely alatt egy körülforgás közben a bü- 70 työk a 143 emelőt érinti, tehát az az idő, amely alatt az érintkezők minden egyes förülforgás alkalmával záródnak, külön­böző hosszúságúra állítható be. A szer­kezetet úgy is kivitelezhetjük, hogy a 139, 75 illetőleg 140 bütykös tárcsák egyenként külön 138, illetőleg 139 tengelyeken van­nak elrendezve, amint ezt a 6 ábra nm­tatja. Minden egyes tengelyt külön a rajz­ban fel nem tüntetett szinkronmotor hajt 80 és a szinkronmotorok fázishelyzetei egy­mással szemben eltolhatók. Alkalmazha­tunk olyan szinkronmotorokat is, ame­lyeknél az álló tekercs helyzete változtat­ható. 85 A törzsszabadalomban javasoltunk olyan eljárást is, melynek lényege abban van, hogy a zárt állapotban levő érintkezőket a terhelő áramtól függő erők behatása alá helyezzük, mely hatás következtében 90 az érintkezők csak akkor nyithatók, ha az áram bizonyos mérték alá süllyed. Ez­zel az eljárással a bekapcsolási idő pillana­tának szabályozásánál nagyobb a szabad­ságunk, mert az érintkezők a kellő pilla- 95 natban önműködően nyitnak. Ez esetben az érintkezők zárását az állítható hajtó­művel csak iniciálni kell és az érintkező­ket ezután magukra hagyhatjuk, mert idő­előtti nyitás nem következhet be. Ilyen 1QQ megoldást példaként mutat a 7. ábra. Eb­ben az ábrában 154 a helytálló, 153 a moz­gatható érintkező, amelyet a 152 vezeték­ben csúszó rúdon rendeztünk el. A rúd­nak 151 válla van és arra a 150 rúgó hat, 105 mely; a 153 és 154 érintkezőket nyitni igyek­szik. A rugóval szemben hat a 145 büty­kös tengely 146 bütyke. A bütyök az érint­kezők zárását iniciálja. Ekkor az érintke-i zőkön áram folyik át. Ezt az áramot az ..„ elektromágneses 148 csévéken át vezetjük, melyek magjai a 149 pofákat a 147 rúd­hoz szorítják és ily módon megakadályoz­zák azt, hogy az érintkezők szélváljanak,

Next

/
Thumbnails
Contents