126485. lajstromszámú szabadalom • Váltakozóáramú kapcsolóberendezés, különösen áramirányító

4 126485. érintkezők egyes helyein fellépő meghihibásodásnak elejét vesszük. E végből a 87 bütyköket úgy képezzük ki, illetőleg azokat úgy rendezzük el, hogy a helyt-5 álló 84 érintkezőn belül központosán vezetett 88 rudazaton, annak központján kívül érintőleges irányban hatnak. Ennek következtében a mozgatható 85 érintkező minden egyes megemelés alkalmával kis 10 szöggel tovább fordul. Hogy a 86 bütykös tengelyt egyoldalú nyomás ne terhelje, ugyanezen a helyen szembeható erőket is alkalmazhatunk, p. o. azáltal, hogy két-két pólust a tengelynek ugyanazon a helyén.; 15 egymással szemben eltolva rendezünk el. E végből szükséges, hogy a kapcsolóberendezésnek páros számú pólusa, p. o, (> pólusa legyen. Különös figyelmet igényel az érintkezők-20 ntík áz érintkezési helyeken való kiképzése. A 2. ábrában feltüntetett megoldásnál az egyébként vörösrézből készült 84 és 85 érintkezőkben az érintkezés helyein külön 227 és 228 bütyköt alkalmazunk, melyek 25 közül az egyik lágyabb, a másik keményebb fémből van. Ha az a nyomás, amellyel az érintkezők egymásra szorulnak legalább akkora, hogy a lágyabb anyag deformálásához elegendő, úgy. ily-' 30 módon az érintkezési felületeknek különösen sok pontján kapunk közvetlen érintkezést, akkor is, ha azok p. o. nincsenek csiszolva. így p. o. minden egyes érintkezőpár egy érintkezési felületét szila mód-35 jára lyukakkal képezhetjük ki, amelyen át levegő vagy az érintkezők közé zárt különleges gáz az érintkezők nyitásánál és zárásánál be- és kiáramolhat. Hogy az esetleg helyenként előforduló szikraképző-40 (léssel szembeni ellenállást fokozzuk, az érintkezőfelületeket célszerűen magas oivadáspontú anyagból készítjük, p. o. az érintkezőfelülelek egyikét egészben vagy részben szénből készíthetjük. Az érintkező-45 felületek további védelme végett a főérint1 kezőkkel segédérintkezőket köthetünk öszsze, amelyek p. o. a főérinikezőkkel rugalmasan vannak kapcsolva és így korábban záródnak és későbben nyitnak, mint 50 a főérintkezők. Egyébként a megszakításhoz és az ív gyors oltásához szükséges ismert eszközöket is alkalmazhatjuk, p. o. a megszakítás helyén nagy nyomással dolgozhatunk, vagy azt semleges gázzal ve-55 he tjük körül, vagy vákuumban rendezhetjük el. Alkalmazhatunk adott esetben áramló oltóközeget is. A találmány értelmében az érintkezők egymásra gyakorolt nyomását elektromágneses vagy elektrodinamikus erőkkel is 60 létrehozhatjuk. Erre a célra előnyösen felhasználhatjuk a berendezésen átfolyó terhelési áramol, ha az érintkezők mellett vasmagokat alkalmazunk és az áramot az érintkezőkhöz egy vagy több, e magok 65 körül fektetett meneteken vezetjük. A terhelőárammal gerjesztett húzóerő az érintkezőkel abban a pillanatban szorítja a legnagyobb erővel egymásra, amelyben az áram értéke a legnagyobb. Ha az áram ér- 70 teke, csökken, az érintkezők nyomása is kisebb és az áramnak a O-ponton való átmenetekor teljesen megszűnik. Az érintkezőknek egymásra kifejtett nyomása az időben tehát épp úgy változik, amint az 75 a veszteségmentes áramátmenet érdekében kívánatos. Az elektromágneses vagy elektrodinamikus berendezéseket a fent ismertetett mechanikus berendzésekkel együtt is alkalmazhatjuk, p. o. oly módon, 80 hogy azok az érintkező mozgását gátló súrlódó erőt fejtenek ki. Utóbbi esetben az elektromágneses berendezéseket nem kell szintén mozgatni, azok nyugalmi ál-^ lapotban maradnak, ami tömegükre való 85 tekintettel kívánatos. Előnyös, ha a mechanikus erőket az áram erejével úgy hangoljuk össze, illetőleg idegen áramforrásból való gerjesztés esetén az áram erejét és a kapcsoló- 90 berendezés áramkörében uralkodó tényezőt, p. o. áramerősség, feszültség, a felső hullám frekvenciája stb. úgj' vezéreljük, hogy az érintkezők egymástól csak olyan áramerősség mellett távolíthatók, melynek 95 már nincsen káros befolyása. Ez az eset áll fenn p. o. mindig, ha a mozgatott érintkező és a hajtómű közé, az erő útjába csúszókapcsolót iktatunk, amely enged, tehát nem kapcsol, amint az érint- 100 kezőket egymásra szorító áram erőssége, illetőleg a zárást létesítő súrlódás egy bizonyos határértéknél nagyobb. Mechanikus erő helyett az érintkezőket szétválasztó mozgás létesítésére nyomás 105 ialatt álló levegőt vagy gázt is alkalmazhatunk, melyet az érintkezőfelületek közé fújunk be. Ez esetben a berendezést célszerűen egyidejűleg, mint gázszelepet képezhetjük ki, úgyhogy az érintkezők nyi- 110 fásakor az érintkezőfelületeket a nyomás alatt kiáramló gáz súrolja. Ez a gáz nemcsak az esetleg képződő kisebb fényíveket oltja el, hanem mindenek előtt el-