126473. lajstromszámú szabadalom • Elektroncsövekben végbemenő folyamatok befolyásolásához való permanens mágnes
Megjelenik 1941. évi március hó 17. MA6TAE KIBÁLYI ^BSK SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 126473. szám. VH/d. (VII/J.) osztály. — F. 8748. alapszám. Elektroncsövekben végbemenő folyamatok befolyásolásához való permanens mágnes. „Fides Gesellschaft für die Verwaltung und Verwertung von gewerblichen Schutzrechten mit beschränkter Haftung" Berlin, mint a Siemens & Halske Aktiengesellschaft, berlin-siemensstadti cég jogutódja. A bejelentés napja: 1939. évi június hó 16. — Németországi elsőbbsége: 1938. évi június hó 20. Ismeretes, hogy elektroncsövek belsejében végbemenő folyamatok befolyásolása végett az edény "falán kívül permanens mágneseket helyeznek el. Ily permanens 5 mágneseket alkalmaznak például oly szekunderemissióval működő elektronsokszorozók. illetőleg erősítő csövek esetében, melyeknek sugarait mágnesesen irányítják. Ily csövekhez viszonylag nagy légzésű perlő manens mágnesekre van szükség. A légzés lehető legkisebb mérete nyilván az elektródarendszert magábazáró üvegharang méreteitől függ. Kívánatos továbbá, hogy a mágnesek erőtere messzemenően homo-15 gén legyen, így például A H legfeljebb 1—5 o/o lehet. E homogén mezőnek a tér viszonylag nagy, a cső hosszával megszabott körzetére kell kiterjednie. Az ismert mägnesszerkezetekkel e követelmények el-20 vileg úgy elégíthetők ki, hogy elegendő nagy mágnestömb erővonalait lágyvas toldatok útján kiterjedt, párhuzamos, sík pőlussarukhoz vezetik. Patkóalakú mágnes alkalmazása esetén például azt oly nagy-25 ra kellene választani, hogy szájnyílása a kívánt pólustávolságnál még lényegesen nagyobb legyen, minek következtében a mágnesek alkalmazhatósága kérdésessé válik.' 30 A találmány szerinti szerkezetnél e 'hátrányt azzal küszöböltük ki, hogy a mágneses anyag és; a pólussaruk szorosan öszsze vannak építve és hogy a csövet legalább részben körülfogó lapos, hosszúkás 35 pólussaruk között elhelyezett tömb vagy lemezalakú mágneses anyag a pólussaruk egész hosszában el van osztva. Ilymódon nemcsak kielégítő mezőéi-ősségeket érünk el, hanem — és ez a jelen esetben különös jelentőségű — a mágneses mező homoge- 40 nitása is jó. A találmány szerinti elrendezés egyik példakénti kiviteli alakját az 1. ábrán tüntettük fel. Az 1 mágnestömb az azzal összekötött lapos 2 és 3 pólussaruk egész 45 hosszában kiterjed. A rajzon fel nem tüntetett elektroncsövet a két 2 és 3 pólussaru közé helyezzük. Az ily elrendezés mellett létesülő mágneses mező lényegesen homogénebb, mint 50 az összehasonlítás végett feltüntetett 2. ábra szerinti kivitel esetén. Ez ábrán 4 a mágnestömbj,! 5 és 6 a pólussaruk. A mezőintenzitás tengelyiránjai változását a két elrendezés esetében összehasonlítás végett 55 a 3. ábra tünteti fel. A tengelyirányú távolságot az az abszcissza —, a mágneses mező intenzitását az ordináta tengelyre vittük fel. A 7 görbe a 2. ábra szerinti, a 8 görbe az 1. ábra szerinti elrendezés 60 esetében tünteti fel a mezőintenzitás változását. A diagrammból kitűnik, hogy az 1. ábra szerinti elrendezés esetén létesülő mező az összehasonlítás végett feltüntetett 2. ábra szerinti elrendezés esetén adódó 65 mezőnél lényegesen homogénebb. A 2. ábra szerinti elrendezés esetén adódó kifejezett maximumot a 4 mágnestömb szórt mezeje okozza, amely a középtől való távolság növekedésével erősen csök- 70
