126454. lajstromszámú szabadalom • Kisütőedény

Megjelenik 1941. évi március hó 17. MAGYAR KIKÁLYI (^Q^Ä SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 126454. szám. VII d. osztály. — L. 7392. alapszám. Kisütőedény. Dr. Erich F. Huth G. m. b. H. berlini cég, mint C. Lorenz Aktiengesellschaft berlin-tempelhofi gyári cég, illetőleg Hans Schedel stuttgarti lakos jogutódja. A bejelentés napja: 1937. évi augusztus hó 7, — Németországi elsőbbsége: 1936. évi augusztus hó 10. A találmány oly kisütőedény ékre vonatkozik, melyeknek szigetelő, előnyösen kerámiai anyagú, az elektródokat tartó, zárótestük van. 5 Ha az edénybúra üveg, különösebb nehézséget nem okoz azt kerámiai anyagú zárótesttel egyesíteni. Fém edénybúrának kerámiai anyagú zárótesüel való egyesítése céljából javasol-10 iák mindkettőt hengeres vagy hasonló kialakítású közbenső tag közbeiktatásával egymással összekötni. E közbenső tagot először üveggel a kerámiai testre forrasztják és mintán azt az elektródaelrendezés-15 sei ellátták, forrasztással vagy hegesztéssel az edénybúrával egyesítik. Ekkor, hogy a megmerevedett üvegforrasz, mellyel a közbenső tag és kerámiai test egymáson meg van erősítve, a forrasztás- vagy he-20 gesztéskor előálló gyors hőmérsékletváltozással szemben lehetőleg védve legyen, a közbenső tag úgy van kialakítva, hogy a forrasztási vagy hegesztési helyen ható melegnek lehető hosszú útja van, amíg az 25 üvegforraszhelyre jut. A közbenső tagnak ily szükséges kialakítása azonban helypazarlást jelent és ezenfelül nem kerülhető el, hogy az üvegforraszban mechanikai feszültségek ne álljanak elő, minek követ-30 kéziében az üvegforrasz hőmérsékletváltoz/isokkal szemben nem állandó. A találmány szerint a kisütőedényekben a fém közbensőtag gyűrűs test, mely a zárótest szélén túlnyúlik. Ez a továbbiak-35 ban példákban van ismertetve. Az 1—13. és 15. ábrák e példákat függélyes metszetben tüntetik fel. A 14. ábra a 13. ábra alulnézete. A 1(5., 17., 18. ábrák kísérleti elrendezéseket távlatilag tüntetnek fel. 40 Az összes ábrákon ugyanazon részeknek ttgyauolyan hivatkozási jeleik vannak. Elsősorban a 16., 17., 18. ábrákat ismertetjük. Itt —1— kerámiai anyagú tárcsát, —3— 45 fémtestet, —6— üveganyagol jelent, mely mindkettőt összetartja. A 16. ábra szerinti elrendezésnél a —3— fémtest lemez, mely az —1— lemezre derékszögben áll. Ez elrendezés a hőmérsékletváltozásokkal 50 '•szemben nem eléggé állandó. Ugyanez az eset áll fenn akkor is, ha a —3— lemez , nem derékszögben, hanem ferdén áll az — 1— lemezhez és ugyanez áll a 17. ábra szerinti elrendezésre is, ahol a —3— fém- 55 test henger, mely szintén derékszögben áll az —1— tárcsához. Ha azonban a 18. ,ábra szerint a —3— fémlemez laposan fekszik az — 1— tárcsán, akkor a —6— ' üveganyag nagy mértékben mentes belső 60 feszültségektől és ezért az itt tekintetbe jövő hőmérsékletváltozásokkal szemben állandó. Ha e mellett, amint a 18. ábra mutatja, a —3— lemez az —1— tárcsán túlnyúlik, az a —6— üveganyag közvetlen 65 közelében gyorsan felmelegíthető, a nélkül, hogy azt veszélyeztetné. A 18. ábra szerinti elrendezés a találmány alapja. A 16., 17., 18. ábráknak az 1—15. áb- 70