126440. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szekundér és terciér zsíraromás aminok előállítására
2 126440. maradékot primer vagy szekundér monofenilalkil- vagy monofenilalkilénaminba beviszünk, mikoris e két Összetevő közül az egyiknek a benzolmag-5 ján két hidroxilcsoport van és a másik összetevő benzolmagján esetleg egy hidroxilcsoport lehet. Éterezett vagy eszterezétt hidroxilcsoportok nyitása ismert módon törio ténhet, pl. a kiindulási anyagoknak híg vagy tömény ásványi savval, mint pl. brómhidrogénsawal vagy jodhidrogénsavval, vagy aluminiumhalogeniddel, mint pl. aluminiumkloriddal vagy — 15 bromiddal, vagy foszforpentakloriddal vagy foszforpentabromiddal, vagy különösen alkiléndioxicsoportok jelenlétében ásványi savval, pl. sósavval, vagy kénsavval való hevítése útján for-20 maldehiddel könnyen reagáló anyagok, mint íloroglucin vagy rezorein jelenlétében. A legalább egyik hidroxilcsoporton éterezett, vagy eszterezétt kiindulási 25 anyagok előállítása szekundér vagy tercier aminők előállítására, ismeretes eljárások szerint, pl. úgy történhet, hogy aldehidből, illetve ketonból és aminból álló Schiff-féle bázisokat hidrálunk 30 vagy Leuckart-Wallach szerint, amint és aldehidet hangyasav vagy más könynyen oxidálható anyagok jelenlétében hevítünk, vagy úgy, hogy monofenilalkil- vagy monoíenílalkiíénamint egy 35 a másik aralkil- vagy aralkilénmaradékot tartalmazó halogeniddel cserebomlásba hozzuk. Példák: 1. a-metil-ß-3, 4-dioxi-í'enil-etil-metil-40 benzil-amin előállítása. H0-./\ HOH CH, -CHr-CH-N-CHr CH, \s \y 2,0 g a-metil-ß-3, 4 - dimetoxi - ienil-45 etil-metil-benzil-amint (amelynek forráspontja 16 mm nyomáson 220—225°) tízszeres mennyiségű jódhidrogénsavhan kevés vörös foszfor hozzáadása mellett addig főzünk, amíg metiljodid so tovább nem fejlődik. A savanyú oldatot C02 áramban szűrjük és a szűrletet C02 vákuumban besűrítjük. Amikor kristályok kezdenek kiválni, a bepárlást megszakítjuk. Kihűléskor az a-55 metil - ß - 3, 4-dÍQXifeniletil-metil-benzilamin hidrojodidja kristályosodik ki. 2. a-metil-ß-3, 4-dioxi-fenetil-4'-isopropil-benzil-amin előállítása. HOHOCH, •CH2 -CH-N-CHr, -CH5 60 V -CH CH, 2,0 g a - metil - ß -3, 4-dimetoxi-f enetil-4'-izopropil-benzilamin-hidrokloridot, amelynek olvadáspontja F=156—158° 65 (amelyet a Schiff-féle bázis katalitos hidrálása útján metileugenilaminból és kuminaldehidből állítottunk elő) 20 cm3 színtelen, állandóan forrásban levő HJ-al C02 áramban kevés vörös foszfor 70 hozzáadása mellett mindaddig főzünk, míg metiljodid tovább már nem fejlődik. Kihűléskor oly olaj válik le, amely gyakran kissé színezett és ezt azután leválasztjuk. A vizes rétegből C02 vá- 75 kuumban történő további bepárláskor az a - metil - ß - 3, 4-dioxi-íenetil-4,-izopropil-benzilamin-hidrojodid kristályai válnak ki, amelyeket hígított jódhidrogénsavból átkristályosítunk. A Kristá- 80 íyoknak agyagra való kisajtolás és kálin való szárítás után F=132° olvadáspontja van. Az olajréteget hígított HJ-ban állati szénnel főzzük. Kevés állás után kiváló kristályainak ugyanazon tu- 85 iajdonságai vannak, mint a vizes oldatból nyert kristályoknak. 3. 3, 4-dioxi-benzil-etil-fenpropilamin előállítása. HOHO-: -CHr tit-CHj-CHä-CSH 5 90 3,0 g Leuckart-Wallach szerint veratrumaldehidből és etil-fenpropilaminból nyert 3, 4-dimetoxibenzil-etil-fenpropilamint, amelynek forráspontja 15 mm 95 nyomáson 235—238°, 30 cm3 állandóan forrásban tartott jódhidrogénsavval C02 áramban főzünk, amíg a metiljodid fejlődés meg nem szűnik. A kapott 3, 4-dioxi-benzil-etil-fenpropilamin too hidrojodidjának F = 127° az olvadáspontja. 4. 3, 4-dioxibenzil-a-metil-T-fenil-propilamin előállítására. 105
