126411. lajstromszámú szabadalom • Záróréteges cella, melynek egyik elektródája alacsony olvadáspontú anyag vékony rétegéből van

2 126411. jenek alkalmazása, amelybe folyékony állapotban drótot helyezünk. Ez a csepp a megdermedés után a záróréteghez tapad és a cella egyik elektródáját alkotja, míg 5 a megdermedésnél befogott drót az elektróda árambevezelőszervc. Ez a szerkezet azonban nem mindenkor használható, pl. ha több cellát központi csapszegen rendezünk el, amit egyenirányítóknál sokszor 10 alkalmazunk vagy pedig, ha több cellát tokban közvetlenül egymásra halmozunk, ami detektoroknál néha előfordul. A csepp révén ugyanis a cellán kiálló rész keletkezik, ami több cella egymáshoz szorílá-15 sánál túl nagy teret venne igénybe. További hátrány, hogy a drót aránylag nagy vastagságánál fogva merev, úgyhogy a drótra kifejteti erők a cseppalakú elektródára vivődnek át, aminek következté-20 ben ez a zárórétegtől teljesen elválhat. Alacsony olvadáspontú ötvözet, pl. bizmut-ón-kadmium-öivözet alkalmazása révén ama réteg anyagaként, melyhez az áramkivezetőszervel erősítjük, a fémes ösz-25 szék ötletest az elektródaiai^agnak a fólia anyagához vak) forrasztásával létesíthetjük. A réteget tehát az odaerősítése előtt megömlesztjük, úgyhogy a fóliái úgyszől-30 ván forrasztjuk anélkül, hogy az ehhez szükséges hőmérsékletet annyira kell növelnünk, hogy a magasfokú hevítés a cella egyéb anyagait befolyásolhatná. A fólia és vékony fémréteg közötti szi-35 lárd tapadás biztosítására a pl. rézből készült fóliát előzetesen ónnal boríthatjuk. Kitűnt, hogy oly jó és tartós kontaktus képződik, hogy fóliával a- fémréteg teljes felülelét borítanunk nem kell, hanem 40 egyetlen sávval érhetjük be, ami ismét a hajlékonyság javára válik, úgyhogy mechanikai erők az összekötőhelyre át nem vivődnek. Kiváltképpen nedves környezetben a cel-45 lát előnyösen akként alakíthatjuk ki, hogy a nedvességnek befolyása nincs. Kitűnő nedvességűző lezárást azzal érhetünk el, hogy legalább az alacsony olvadáspontú anyagréteg felülelét az összekötőfóliával 50 együtt lakkréteggel borítjuk. Ez a lakkréteg egyúttal a fólia és fémréteg között összeköttetés mechanikai szilárdságát növeli. A találmány szerinti cella rendes üzeme 55 közben, azaz, ha a cella előírt maximális terhelését meg nem haladjuk, a hőmérséklet jóval az alacsony olvadáspontú anyag olvadáspontja alatt van. Előfordulhat azonban, hogy a cella szakszerűtlen kezelése vagy abban a körben adódó zavar folytán, 60 melybe a cellát felvettük, a cella terhelése annyira növekedik, hogy a hőmérséklet az említett anyag olvadáspontját meghaladja. Ez különféle hátrányos következményekké] járhat. Az áramkivezetőszerv 65 és réteg közötti érintkezés pl. megszakadhat ama rúgóhalás befolyása alatt, mely még a hajlított sávban vagy hajlított fóliában is jelen van. Továbbá az elektródaanyag megömlés következtében csepp alá- 70 kúvá húzódik össze. Minthogy az elektróda a zárórétegen nyugszik, az összes cseppek egymástól szigetellek. Ha az áramkivezetőszerv a cellával még vezető összeköttetésben lenne, ez tehát az elektródarétegnek 75 csupán igen korlátolt felületére lenne érvényes, más szavakkal a réteg felületegységére jutó terhelés tetemesen növekedik, ' aminek következtében még több hő fejlődik, úgyhogy ekkor az áramkivezetőszerv 80 az ötvözettől leolvad. Annak megakadályozására, hogy túlterhelésnél az áramkivezetőszerv az elektródától elváljék és az ötvözet egymástól szigetelt cseppekké összehúzódjék, a záró- 85 réteges cellát a találmány egyik előnyös foganatosítása szerint akként képezzük ki, hogy az alacsony olvadáspontú anyagból készült réteget legalább részlegesen oly vezetőszerv borítja, mely e réteghez nyomás- 90 sal támaszkodik, mimellett a réteggel fémesen összekötött fólia e szerv alatt ott, ahol a réteghez csatlakozik, szintén nyomás alatt áll. Ha az ötvözetréteg túlhevülés követkéz- 95 tében mégis elolvadna, az áramkivezetőszerv az ötvözetrétegtől el nem válhat, minthogy a vezetőszerv révén kifejteti nyomás ezt a mozgást megakadályozza. Ha az ötvözetréteg más helyein, még 100 pedig ott, ahol az áramkiveze'.őszervvel közvetlen érintkezés fenn nem áll — csupán az áramkivezetőszerv alatti részeknek van közvetlen kontaktusuk — az anyag elkülönített cseppekké húzódnék össze, ez az 105 áramvezetést meg nem akadályozná, minthogy az összes cseppek vagy közel az összes cseppek az említett vezetőszerv révén egymással villamos összeköttetésben állnak. 110 E vezetőszerv alkalmazásánál tekintettel kell lennünk arra, hogy az elektródarétegen át a zárórétegre kifejtett túlságosan nagy nyomás a cella ellenfeszültségét csök-