126385. lajstromszámú szabadalom • Villamos kisütőcső nagyfrekvenciájú rezgések létesítésére, gerjesztésére és erősítésére

126385, 3 géseket egyrészt az egymással összekötött —4— és —5-— elektródákról, másrészt az egymással összekötött -10— és 11 -elektródákról vesszük. 5 A 3. ábra további lehetőséget mutat a II. térbe belépő elektronok befolyásolására, hogy azok e teret körben való futásuk után ne tudják megint elhagyni. Evégett a —4— és —5— elektródákon kívül 10 —12— segédelek Irodát rendeztünk el, melynek a —4— és —5— elektródákkal szemben a —8— feszültségforrástól vételezett pozitív előfeszültsége van. Ezzel az elektródával létesített mező az elektronokat a 15 belépési helytől a mágneses mezőbe szívja. A 3. ábrán egyúttal jeleztük, hogyan lehet a létesített rezgéseket —13—nál levenni. Még további lehetőségek is vannak annak a megakadályozására, hogy az elek-20 trónok körben futásuk után a II térből kilépjenek. Az elektronok, pl. a mágneses mező —6— határvonalát súrolva érhetik, mely réven, bár a mágneses mezőbe bejutnak, azonban körbe való futásuk után, 25 abból nem tudnak kilépni. A találmány szerinti csövet különbözőképpen vezérelhetjük. Lehetséges ugyanis, hogy a vezérlést az I térben végezzük és pedig olyan helyen, ahol az elektronoknak 30 még nincsen nagy energiájuk. Evégett a —3— elektródára olyan feszültséget kapcsolunk, mely szükséges ahhoz, hogy a II befolyásoló térben az elektronok a megkívánt nagy sebességüket elérjék. Ezzel 35 szemben a —2— elektródák nincsenek e nagy feszültségre kapcsolva. Ekkor lehetséges (lásd 4. ábrát), hogy az elektronsugarat, például —11— terelőkondenzátorral és —15— rekesszel vezé-40 reljük, amikor is az elektronok csak akkor jutnak át a —15— rekeszen, ha a —14— kondenzátoron a terelőfeszültség meghatározott értékű, pl. 0. Effajta terelőberendezést természetesen mindazokban a változa-45 taiban alkalmazhatjuk, amelyek pl. a Braun-féle csöveknél ismeretesek. A terelőteret, pl. a —15— és —3— elektródák közötti elektródával, a —3— elektróda mezejének áthatásával szemben is védhet-50 jük. Az elektronáram az I térben továbbá úgy vezérelhető, hogy a —2— elektródák egyikét, pl. a —16—tal jelölt Wehnelt-* hengert intenzitásvezérlésre használjuk Ekkor természetesen a —14— és —15— 55 elektródák elmaradhatnak. Effajta vezérlőberendezést a legkülönfélébb módon használhatjuk. Előnyös pl nagyfrekvenciájú rezgések létesítésére, amennyiben az elektronokat csak e rezgések ritmusában engedi a II befolyásoló 60 térbe belépni. Ekkor mindazt az energiái megkaphatjuk, mely egyébként a hamisfázisú elektronoknak körbefutásakor veszendőbe megy. Emellett a szükséges vezérlőleljesítmények rendkívül csekélyek, 65 mert a vezérlés oly területen történik, melyben a sugárnak csekély a. sebessége; csak ezután növeljük nagymértékben a sugár sebességét. Az ismert csövekkel szemben azonban elkerüljük, hogy ez az ener- 70 giaiiyereség az elektronoknak az an ódára való felütődése folytán meleg alakjában megint veszendőbe menjen. Ha a találmány szerinti csövet rezgések keltésére használjuk és a II térbe belépő 75 elektronáramot e rezgések ritmusában vezéreljük, miként azt a 4. ábra kapcsán elmagyaráztuk, akkor nem szükséges, hogy a sugár vezérlésére az I térben különleges teljesítményforrást alkalmazzunk. Ezt a go vezérlőteljesítményt a felfogó elektródákra, kapcsolt rezgőkörnek a vezérlő körrel való visszacsatolása révén nyerhetjük. (Emellett csupán arra kell vigyáznunk, hogy a 4. ábra szerinti —14— és —15— elektrő- §5 dákkal való elterelésnél'a terelés frekvenciája a körbenfutás frekvenciájával ne egyezzék.) Magától értetődik, hogy az I tér vezérlésére szükséges feszültség nem kell, hogy szükségképpen azonos fázisú 90 legyen a keltett feszültséggel. Hogy ennek dacára visszacsatolást lehetővé tegyünk, arra kell tehát ügyelnünk, hogy vagy megfelelő, fázist eltoló elemeket kapcsoljunk a rezgőkörök egyikébe, vagy pedig a geo- 95 metriai dimenzió, tehát az I és II terek távolsága akként legyen beállítható, hogy a két rezgés egymással a kívánt fázisviszonyban legyen. Végül a két rezgésnek a fázishelyzetét a —3— elektróda feszült- 100 ségének a változtatásával, vagyis az elektronsebességgel szabályozhatjuk. A találmány szerinti, az I térben vezérlőberendezéssel ellátott csövet nagyfrekvenciájú rezgések erősítésére is használ- 105 hatjuk, amikoris rendkívül csekély vezérlőteljesítményt kell alkalmaznunk. Ekkor előnyösen a felfogó rezgőkörnek, valamint a mágneses mezőnek az adatait az erősítendő rezgéssel való rezonanciára állítjuk UQ be. Itten is a fentemlített előny adódik, mely szerint az elektronokhoz vezeteti energia nem alakul át hővé, hanem azt a mágneses mezőben való többszöri körbe-