126362. lajstromszámú szabadalom • Végszorító szabadvezetékekhez

Megjeleni 1941. évi március hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 126362. szám VH/g. osztály. — O. 1745. alapszám. Végszorító szabadvezetékekhez. Opitz Gerhard mérnök, Berlin. A bejelentés napja: 1935. évi december hó 3.* — Németországi elsőbbsége: 1935. évi január hó 28. A szabadvezetékeknél eddig használt végszorítóknak az a hátrányuk, hogy az érvényesülő húzóerők hatása alatt a vezetékirányhoz nem szimmetriásan, hanem fer-5 dén helyezkednek el. Ez a hátrány nem magyarázható meg azzal, hogy a kötélvezelőcsatornák a szorítóban annak középtengelyéhez szimmetriásan haladnak végig. Minthogy a szorító egyik oldalán a fe-10 szítőszigetelőtől jövő kötélrészeken két egyforma nagyságú húzóerő hat, míg az ellenkező szorítóoldalon csupán egy, a továbbmenő vezeték kifejtette húzóerő érvényesül, amely a két elsősorban említett 15 húzóerőt egyensúlyban tartja, a szorítónak szükségképpen a vezetékirányhoz ferdén kell beállania. A szorítóknak ez a ferde állása — a szemre zavaróan ható benyomástól eltekintve — azért is nagyon 20 káros, mert a kötelek szándekolatlan igénybevételét és megtörését okozza. A végszorítóknak ezt a hátrányos ferdénállását a találmány szerint a szorítóra ható húzóerők célszerű elosztásával el-25 kerüljük. A találmány szerint a vezetőcsatornák a végszorítóban úgy vannak elrendezve, hogy a bemenő szabadvezeték vezetőcsatornájának közepe és a szigetelőtől jövő vezeték számára váló vezetőcsa-30 tornák közepe az Illető vezetéknek a szorítóba való belépési helyén a szorító középtengelyéhez szimmetriás háromszög csúcsait alkotják. Ennek következtében a szorítóra ható húzóerők a szorítón nem 35 létesíthetnek forgató nyomatékot. Előnyös a vezetőcsatornákat a vezeték be- vagy kilépési helyein úgy alakítani, hogy mindegyik csatorna középvonala a hozzátartozó húzóerő középvonalában haladjon. A rajzon az új végszorító két példakép- 40 peni foganatosítási alakja látható, mégpedig az az 1. és 2. ábrák az egyik szorítórész előlnézetét és a zárt szorító oldalnézetét, a 3. és 4. ábrák pedig egy módosított fo- 45 ganatosítási példa ugyanilyen nézeteit mutatják. Az 1. és 2. ábra szerint a szorító két (1) (2) félből van. Az (1) fél (2) szélén két előugró (3) orral van ellátva, amelyek a 50 (2) fél megfelelő (4) kivágásaiba nyúlnak. Viszont a (2) fél (5) kiugrása az (1) fél megfelelő kivágásába fekszik bele úgy, hogy ha a szorítófeleket a (6) csapokkal összefoglaljuk, azok egymáshoz viszonyít- 55 va nem tolódhatnak el. Mintkét szorítófélben (7) és (8) hornyok vannak, melyek együttesen a (9) vezetők vezetőcsatornáit alkotják. A bemenő vezeték az (a) helyen lép a szorítóba. A (b) helyen történő ki- 60 lépése után a vezeték a (rajzon nem ábrázolt) szigetelőhöz és onnan a szorítóhoz van visszavezetve, amelybe a (c) helyen lép be. Az (a, b) és (c) pontok a szabadvezetéknek és a szigetelőtől jövő vezeték- 65 nek a szorítóba való belépési helyein a vezetőcsatornák közepeit alkotják és a szorító (A—B) középtengelyéhez szimmetriás háromszög csúcsait képezik. A szorítóra tiató húzóerők tehát a szorító középten- 70 * Ezl a nap az 5930/1939. M. E. sz. rendelet 2. §^a értelmében a volt cseh-szlovák szabadalmi hivatalnál annak idején tett bejelentés napja-. Csehszlovák szabadalom száma: 65.242.