126360. lajstromszámú szabadalom • Eljárás aktív szén előállítására
2 12636 0. Nem volt előrelátható, hogy az ilyen alaposan ható eljárás az itt ismertetett kiindulási anyagokra (kemény héjakra) alkalmazva nagy mechanikus 5 szilárdságú darabokat ad. Még kevésbbé volt várható, hogy ezek a kiindulási anyagok, amelyek aránylag csak igen csekély mennyiségű klórcinklúgot képesek felszívni, nagymértékben aktív io szénné lesznek alakíthatók. Mint fent már említettük, a klórcinkeljárásnál eddig az volt a szabály, hogy az aktiválással létesített adszorbcióképesség függ az aktiváló anyag 15 (klórcink) mennyiségétől olyképpen, hogy az aktivitás fokozása az aktiváló anyag mennyiségének fokozásával párhuzamosan halad. Például az eddig főképpen klórcinkszénné feldolgozott 20 kiindulási anyagok, mint fenyőfák, amelyek durvalikacsos szerkezetük következtében klórcink nagyobb mennyiségeinek felvételére képesek, nagyobb adszorbciós erejű szeneket adnak, mint 25 már többé vagy kevésbé elszenesített és keményebb anyagok, például faszén, barnaszén stb., amelyek csak kisebb mennyiségű klórcinket képesek felszívni. 30 A találmány értelmében kiindulási anyagokként alkalmazott kemény héjak azonban meglepő módon kivételes helyet foglalnak el annyiban, amenynyiben oly klórcinkmennyiségek al-35 kalmazásakor, amelyek lényegesen kisebbek, mint az eddig szokásosak, oly szeneket adnak, amelyek aktivitás szempontjából puhafából lényegesen nagyobb klórcinkmennyiségek alkal-v 40 mázasával előállított szenekkel egyenértékűek, sőt azokat túlszárnyalják és ezenkívül még a nagy szilárdság technikailag igen fontos előnyével is bírnak. 45 Az új eljárás műszaki hatása különösen kitűnik az alábbi összehasonlító kísérletekből: Ha puhafából oly A szenet kell előállítani, amely 2 cm2 keresztmetszetű 50 és 12,5 cm magasságú hengeres szűrőként alkalmazva 51 percenkénti oly légáramból, mely literenként 40 mg klórpikrint tartalmaz, a klórpikrint 29 percen át teljes mértékben visszatart-55 ja, szükséges, hogy a fát a száraz faanyag grammjára számítva 1,65 g klórcinkkel impregnáljuk. Hogy szilvamag héjából azonos klórpikrinaktivitású B szenet állítsunk elő, elegendő, ha a héjakhoz a héj száraz 60 anyagának grammjára számítva 0,45 klórcinket, tehát sokkal kisebb menynyiséget adunk. Ha az A szenet meghatározott feltételek mellett golyós malomban ke- 65 ménysége szempontjából megvizsgáljuk, akkor 45 °/o-os porhulladékot kapunk. Ha a B szenet, melynek aktivitása ugyanaz, mint az A széné, azonos fel- 70 tételek mellett vizsgáljuk a keménység szempontjából, úgy porképződés egyáltalában nem mutatkozik. Ha szilvamag héjából a száraz héj anyag grammjára számított 0,68 g 75 klórcink alkalmazásával aktív C szenet állítunk elő, úgy ennek a fenti feltételek mellett 42 perces klórpikrinaktivitása van. A puhafából előállított szén aktivitása a legnagyobb klór- 80 cinkmennyiségek alkalmazása esetén sem fokozható észrevehetően 30 perc fölé. A keménység vizsgálatakor a héjból készült C szén porhulladéka 8 o/o, az 85 tehát a puhafából előállított A szénnél az adszorbciós képesség szempontjából lényegesen jobb, ugyanakkor sokszorosan keményebb amannál. Puhafából készült szén, mely az adott vizs- 90 gálati feltételek mellett csak 8 °/o port adna, egyáltalán nem állítható elő. Ezek a példák azt mutatják, hogy oly klórcink mennyiség felhasználásával, amely a puhafa aktiválásához 95 szükséges mennyiség Véénél alig több, kemény héjakból egyenlő jó adszorbcióképességű aktív szenet lehet előállítani, melynek oly nagy szilárdsága van, hogy oly feltételek mellett, ame- íoo lyeknél a puhafából készült faszén 45 o/o porhulladékot ad, porképződést még egyáltalán nem mutat. A kísérletek továbbá azt mutatják, hogy kemény héjaknak oly klórcink- 105 mennyiség alkalmazásával való feldolgozásakor, amely kevesebb, mint a puhafa feldolgozásához szükséges menynyiség fele, lényegesen nagyobb adszorbcióképességű aktív szén állítható no elő, amely ezenkívül a puhafából készült szenet még szilárdság szempontjából is sokszorosan felülmúlja.
