126350. lajstromszámú szabadalom • Eljárás különleges cementmalmokban használatos őrlőtestek előállítására

Megjelent 1941. évi március hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 126350. szám. XVII/d., (XVII/f.) osztály. — E. 5488. alapszám. Eljárás különösen cementnialmokhan használatos őrlőtestek előállítására. Eisenwerke in Königsfeld bei Brünn, Gesellschaft ni. b. H. cég, Königsfeld. A bejelentés napja: 1931. évi február hó 16.* Különböző anyagok, különösen cementmalmokban használatos anyagok aprítására régebben természetes köveket használtak, amelyeket az utóbbi időben acél-5 ból, illetve öntvényekből, különösen kemény öntvényekből sajtolt vagy öntött alakdarabokkal helyettesítettek. A szóban forgó őrlőtcstek felületének kicsiny súly mellett nagynak, nagyon keménynek és 10 simának kell lenni, továbbá az őrlőtesteknek oly alakban kell készülniök, hogy a malomban keresztül-kasul gördülhessenek. Bebizonyult, hogy ily őrlőtestek legelőnyösebb alakja a kocka- vagy hasáb-15 alak. Az alakdarabokat oldaléleik mentén oly módon törik, hogy az alakdarabok élei forgási testekhez hasonlítanak és így az alakdarabok könnyen jutnak gördülő mozgásba. Ezt különösen akkor érjük el, 20 ha a törési élek hengerfelületek, gömbfelületek, gúlák vagy más ily alakú testek felületének részei. Az ilyen alakdarabokat eddig úgy állították elő, hogy hosszabb, gyakorlatilag 25 négyszögletes keresztmetszetű rudat készítettek, mikoris a négyszögletes keresztmetszet élei az előzőkben ismertetett szempontok szerint tört élek. Az egyes őrlőtesteket ezután a rúdnak ütés útján 30 való feldarabolásával állították elő. Természetes, hogy a feldarabolás végett szükséges volt, hogy a kívánt hosszakban a rúd keresztmetszetét gyengítsék, hogy a rúd ezeken a helyeken törjön és lehető-35 leg sík törési felületek keletkezzenek. Magától értetődik, hogy ez a művelet körülményes és a nagymennyiségű hulladék miatt költséges. Az ismertetett módon előállított őrlőtestek további hátránya, hogy a kocka, illetve hasáb két felülete nem 40 volt teljesen sík és sima, hanem iaz anyagszerkezetnek megfelelő természetes törési felület volt. Ha az őrlőtestek előállításához kokillákban öntött kemény öntvényeket használunk, akkor az •& további hát- 45 rány mutatkozik, hogy a törési felületek lágyabbak, mert ezeken a felületeken a kokilla hatása nem érvényesült. Termémészetesen lehetséges volna, minden egyes őrlőtestet külön-külön mintázni és önteni, 50 mikoris teljesen sima felületek keletkeznének ama helyek kivételével, amelyeken az anyagot beöntjük és a levegőkibocsájtó nyílások vannak. A szóban forgó célra használatos kicsiny méretű, átlag 100 g 55 súlyú őrlőtestek egyenként való öntése gazdasági okok miatt nem lehetséges. Az előzőkben felsorolt hátrányokat a találmány szerint azzal szüntetjük meg. hogy egy síkban fekvő nagyszániú őrlő- 60 testet egyszerre öntéssel vagy sajtolással oly módon állítunk elő, hogy a törési élek közvetlenül egymáson vannak. A mellékelt rajzon a találmány szerinti eljárással készült őrlőtest két kiviteli alak- 65 ját ábrázoltuk. Az 1. ábra lényegében kockaalakú örlőtest, amelynek —1— törési élei vannak. A 2. ábra hasábalakú őrlőtest. A 3. ábra több kockaalakú, egymáshoz 70 * Ez a nap az 5930/1939. M. E. sz. rendelet 2. §-a értelmében a volt cseh-szlovák szabadalmi hivatalnál annak idején tett bejelentés napja. Csehszlovák szabadalom száma: 50.914.