126348. lajstromszámú szabadalom • Szövet gázvédelmi és hasonló célokra és eljárás annak előállítására
Megjelent 1941. évi március hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI (^SBK SZABAI)ALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 126348. szám. XVIil/b. (XlV/e.) osztály. — D. 5245. alapszám. Szövet gázvédelmi és hasonló célokra és eljárás annak előállítására. Dr. Otto Heinrich Dräger mérnök, kereskedő, Lübeck. A bejelentés napja: 1929. évi január hó 23.* — Németországi elsőbbsége: 1928. évi december hó 20. Gyakran megkísérelték már szövetei akként telíteni, hogy az abból készített ruhadarabok, öltönyök, stb. egyidejűleg mérges gázoknak a ruhát hordó személy bő-5 réhez való behatolásával szemben védelmet nyújtsanak. Pl. szöveteknek lúgos anyagokkal való áthatásával sikerült savanyú jellegű gázokkal, mint pl. klórral és foszgénnel szemben használható védelme! 10 elérni. A kémiailag megtámadható tulajdonságok nélküli gázok azonban ismeretesen legjobban elnyelelés útján tehetők ártalmatlanná. Többnyire kolloidos rostszer-15 ke/.ete folytán minden egyes szövet elnyel kevés gázt, e tulajdonság azonban a szövetet az azzal érintkezésbe jutó nagyobb gázmennyiségek eltávolítására nem Leszi alkalmassá. A találmány értelmében a :20 szövetrostok természetes elnyelőképességét akként fokozzuk többszörösére, hogy e rostokat önmagukban ismert aktív szervetlen gélekkel vonjuk be. Ha ezt akként foganatosítjuk, hogy a folyamat alatt, az 25 egyes rostok ne ragadjanak össze összefüggő- felületté, akkor a szövet teljes levegőáteresztőképességét megtartja. Ez oly esetben lényeges, ahol a test felületének nagy részét elfedő ruhadarabokról van szó, 30 Ha effajta ruhadarabokat légmentes szövetből állítanánk elő, akkor azok a normális bőrlélekzés megakadályozása folytán igen hamar elviselhetetlenné válnának. A találmány értelmében előállított 35 elnyelőképességű szövetek azonban csupán a levegőnek elnyelhető (mérges) alkatrészeit távolítják el anélkül, hogy a levegő keringését egyébként gátolnák. A szövet telítését egyrészt akként érhetjük el, hogy az elkészíteti gélt még kép- 40 lékeny állapotban, vagy pedig még a megfelelő szól alakjában a szövetre felvisszük és egyenletesen elosztjuk. Emellett előnyös, ha mindkét oldalról rásajtolj.uk és ráhengoreljük. Az ekként bevont szö- 45 vetet ezután szárítjuk és a rostokra felvitt gélt önmagában ismert módon magasabb hőmérsékleten való hevítéssel aktiváljuk. A gélt a rostokra másrészt akként is 50 felviheljük, hogy a gélt csupán a rostokon keletkeztetjük. Gélek általában (gyakran kerülővel a szolon át) oldattól többnyire másik oldat útján való kolloidos kicsapással keletkeznek. Ennélfogva 55 a szövetet először az egyik oldalba való bemártással és abban való bennhagyással behatóan átitatjuk, majd gyengén lecsepegtetjük és ezután a kicsapóoldaiba helyezzük. .Ujtóbbi' ekkor a gélt magukon 60 a rostokon csapja ki. Ha ezulán a szövetet megfelelően kimossuk, szárítjuk és önmagában ismert módon aktiváljuk, azt az előnyt kapjuk, hogy a géllelílés az egyes szövetrostókhoz rendkívül tartósan tapad. 65 A legkönnyebben kezelhető gélek egyike a kovasavgél. Ez a találmány szerinti eljárás foganatosításához is különösen jól alkalmas. A szövetet pl. durva (ritka) jutaszövetei, (közönséges zsákszövetet) elő- 70 * Ez a nap az 5930/1939. M. E. sz. rendelet 2. §-a értelmében a volt cseh-szlovák szabadalmi hivatalnál annak idején tetí bejelentés napja. Csehszlovák szabadalom száma: 56.243.
