126330. lajstromszámú szabadalom • Távolbalátóberendezés
4 126330. a 18 esalolókondenzáloron át, a --15— készülék sorszakasz-eltérílőelemeivel van csatolva. Az üzemi feszültségeket a —22, 29 és 45— csövek ernyőihez és anód-5 jaihoz a -f-Sc és -j-B jelzésű feszültségforrásoktól vezethetjük hozzá. A 15— csö anódkörében —49— terhelőellenállás van. Ha a —21— generátor műkö:lési módját magában véve tekintjük, akkor megállapíl-10 haljuk, hogy a második és harmadik rács közötti csatolás folytán, a katód és e rácsok oszcillátort alkotnak, mikor is a belső rács anódkénl működik. Az ily oszcillátorkor arra hajlamos, hogy aránylag nagy 15 alapfrekvenciával rezegjen. Az alapfrekvenciát főként a rácskörök eloszlott induktivitása és kapacitása határozza meg; a második és harmadik rács potenciáljai emellett gyorsan változnak. Azonban ez a 20 természetes rezgés az anódhoz tartozó kör időállandója következtéken egy-egy periódus töredékrésze után, az anód potenciáljának csökkenést1 folytán megszakad és nem kezdődbelik újból, mielőtt az anód 25 ismét kellőkép fel nem töltődött. Ez a folyamai aránylag hosszú, az anódimpedancia időállandója állal meghatározott időt vesz igénybe. Amint az anód bizonyos potenciált elért, melyei a kör állandói 30 és a különféle elektródok munkapolenciáljai határoznak meg, — a természetes rezgés periódusának további szakasza folyik le és az anód a rezgési ismét megakasztja. Ez a folyamai periodikusan foly-35 Lalódik. Ilykép a —42, 43- anódkórben fűrészfogalakú feszültség keletkezik, melyet a -45 cső bemenőkörére viszünk fel; ez a cső arra való, hogy hasonló, hullámalakú, felerősített áramot állítson 40 elő és azt a 15 - készülék elterelő elemeihez vezesse. Az oszcillátor különösen alkalmas arra, hogy a megfelelő sor- és vissznyomperiódusok kezdetén, pozitív és negatív impulzusokkal szinkronizált a ssék. 45 A találmány szerinti berendezés általános működési módja legjobban a 2. ábra szerinti görbék nyomán magyarázható meg. Az —A görbe a veti jel modulációs burkológörbéje felének, vagyis a 50 13- egyenirányító kimenőkörében keletkező modulációs jelnek hullámalakjál ábrázolja. A -v-— jelzésű szakaszok a látőfrekvoncia-összelevőkeí, az —1-- és —f- jelzésű részek pedig a sorszinkro-55 nizáló- és sorszakasz-szinkronizáló impulzusokat ábrázolják. A sorimpulzusok a sorszakasz-impulzusokat közvetlenül megelőző és követő periódusok alatt megkettőződnek, mégpedig oly jel előállítása céljából, melynek haasonló jellegzetességei 60 vannak, mint az egymásra következő sorszakíisz-vissznyom-periődusoknak. A -1.6— szétválasztó a szinkronizáló összelövőkeí a látőfrekvencia-összetevőktől elkülöníti. úgyhogy a jelnek a szélválasztó kimenő- 65 körében a D görbe szerinti hullámalakja van. A jel a sorfrekvencia-generá-Lor közvetlen szinkronizálására használható, azonban úgy is eljárhatunk, hogy a jelet előbb differenciáljuk és azután vezet- 70 jük, ismeri módon, az emlílett generátorhoz. A 1(! szétválasztó kimenőkörében előállílott jelel, a találmány szerint, ugyancsak a 19 slabilizátor és integrátor 75 bemenőkörére visszük fel, amely a fentebb ismertetett módon-dolgozik és a jelet, ha azt a —22-- cső bemeneti elektródájára felvisszük, stabilizálja és kimenőkörében a jelet integrálja oly jel olőállí- go lása céljából, amelynek hullámalakját a 0 görbe ábrázolja és amely a sorszakaszimpulzusok minden egyes megismétlődő csoportjai számára egy-egy impulzust tartalmaz. Az integrált jelet azután a g5 20 határoló és differenciálor bemenőköreihez vezetjük és e jelel, a 29— cső karakterisztikájának megfelelően, mind felső, mind pedig alsó részeiben határolja. Az anódkörben gyakorlalilag derékszögű 90 impulzus-alakú áramhullám keletkezik, amint azt a 2. ábra -D görbéje szemlélteti. E hullámot a 32— induktivitás differenciálja, úgyhogy a 29 cső kimenőkörében az E görbe szerinti kellős 95 impulzus-alakú feszültség keletkezik, .melyet' a 21 oszcillátor bemenőköréhez vezetünk, ennek szinkronizálása céljából. A 2. ábrán jól Iá Iható, hogy a --C— görbe szerinti integrált jelben impulzusok JQO oly pontokon képződnek, amelyek a veil jelben, megközelítőleg, minden ilyen irnpulzuscsoport első isorszakaszimpulzusa kezdőoldalának felelnek meg; ezt az —A— görbe fölölti nyíl jelzi. Az integrált hul- jós Iámnak ezek az impulzusai továbbá előre meghatározóit lartalmúak; a tartamot az integrációskor időállandója határozza meg. A halárolócső úgy van beállítva, hogy az általa levezetett derékszögű impulzusok u0 tartama a vissznyom-periódusok kívánt tartamának felel meg. Ennélfogva valamely előre meghatározott pont, vagyis minden derékszögű impulzus kezdő-oldal-impul-
