126299. lajstromszámú szabadalom • Eljárás balkoxikarbonsavak előállítására

Megjelent 1941. évi február hó 15-én. ' MAGYAR 1HRALYI.<|JÖJG& SZABADALMI BffiÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 126299. szám. IV/h/1. osztály. — G. 8818. alapszám. Eljárás ^-alkoxikarbonsavak előállítására. Deutsche Gold- und Silber-Scheideanstalt vormals Roessler cég, M/m. Frankfurt. A bejelentés napja: 1939. évi március hó 23. — Németországi elsőbbsége: 1938. évi május hó 19. A 123.914. számú szabadalmunkban kimutattuk, hogy alkoxialdeliid úgy állítható elő, hogy telítetlen aldehideket, pl. akroleint savanyú kémhatású anyagok je-5 lenlétében, víz alkalmazásával, alkoholokkal hozzuk reakcióba._ Ezekből a /i-alkilaldehidekből, a találmány szerint, oxidáció útján, folyékony fázisban, a megfelelő alkoxikarbonsavakat állíthatjuk elő, még-10 pedig előnyösen /i-alkoxialdehidnek, folyékony fázisban, molekuláris oxigénnel való kezelése útján. Emellett: hígító-, illetve oldószerek, pl. ecetsav, ecelsavanhidrid, monoklórece'tsav, vajsav, különösen 15 pedig /?-alkoxizsírsavak jelenlétében dolgozhatunk. Az oxidációt emellett célszerűen oxidáló katalizátorok, pl. mangán, réz, kobalt, nikkel stb. jelenlétében foganatosítjuk. Előnyösnek bizonyult a reak-20 ciós elegy pH értékének tompítására alkalmas anyagok, pl. nálriumacálát, káliumacetát hozzáadása is. Ecetsavnak és homológjainak a megfelelő aldehidekből való előállítása ismere-25 tes. A /í-alkilaldehidek oxidációja azonban kétesnek látszott. Nem volt ugyanis várható, hogy a /^-stabil alkoxicsoporlok éppen oxidációs körülmények között elég stabilak maradnak, zavarmentes oxidáció 30 lehetővé tételére. Másrészt azt találták, hogy telítetlen aldehidek, pl. akrolein, molekuláris oxigénnel való kezelésnél, poiimerizációs termékek képződése közben, oly reakciós terméket szolgáltatnak, amely mindenféle nemkívánatos terméket tartalmaz, ele a megfelelő karbonsavat alig. Ily 35 körülmények közölt azt leheteti várni, hogy a /i-alkoxialdehidek oxidálódásánál is ugyanaz lesz az eredmény. Ezzel szemben azL találtuk, hogy a találmány szerint dolgozva, sem poiimerizációs, sem pedig 40 más nemkívánatos termékek nem keletkeznek. Emellett a -megfelelő alkoxikarbonsavakat 90 o/o-os és ennél nagyobb termelési hányadban kapjuk. Példa: 45 102 g etoxi-propionaldehidhez 2 g mangánacetálnak 25 g ecetsavban létesített oldatát keverjük. A keveréken, alkalmas elosztószerkezet útján, oxigént áramoltatunk ál. 2 5 perc múlva az oldat élénk szépia- 50 barna lesz és hirtelen hőmérsékletemelkedés lép fel. A reakció hőmérsékletét, hűtéssel 10°-on tartjuk. A reakciós elegy mohón vesz fel oxigént, V2 óra múlva az elméleti O, mennyiség elhasznállatott. Az 55 ecetsav a magas forrpontú etoxípropionsavtól, vákuumban foganatosított rektifikálás útján, könnyen szétválasztható. Az ecetsav 10 mm nyomásnál kb. 30°-on, az etoxipropionsav 107—108°-on megy át. 106 60 g etoxipropionsavat kapunk, ami az elméleti termelési hányad 90 o/o-ának felel meg. A sav légköri nyomáson forr és 216°náí elbomlik. Szabadalmi igénypontok: 65 1. Eljárás /?-alkoxikarbonsav előállítására, azzal jellemezve, hogy ß alkoxialdehide-