126273. lajstromszámú szabadalom • Berendezés rövid hullámok létesítésére
Megjelent 1941. évi február hó 15-én. MAGTAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 126273. szám. VII/j. osztály. — L. 8151. alapszám. Berendezés rövid1 hullámok létesítésére. C. Lorenz Aktiengesellschaft, Berlin-Tempelhof. A bejelentés napja: 1940. évi május hó 29. — Németországi elsőbbsége: 1939. évi június hő 1. Javasoltak már oly berendezéseket rövid és igen rövid hullámok létesítésére, melyeknél a csatolt rajz 1 a ábrájában szemléltetett módon egy A rend-5 szerből v sebességgel kilépő S elektronsugár egy két'egymás fölött elhelyezett hasított köralakú lemezből álló rendszerbe jut, mimellett az elektronok pályáját egy mágnesnek a lemezek síkjára 10 merőleges H erővonalai meggörbítik1 . Ha egy L—C rezgőkör az I lemezpárt pozitív feszültséggel és a II lemezpárt negatív feszültséggel látja el, \igy egy a lemezrendszerbe belépő elektron az I 15 lemez körzetéből a II lemez körzetébe való átmenetelekor ellenirányú mezőre talál és ennélfogva veszít sebességéből, úgy hogy a II lemez körzetében a v sebességnél kisebb sebességgel mo-20 zog és ennek következtében pályájának görbülési sugara is csökken. Ha emellett a rezgőkör oly frekvenciára van hangolva, melynek következtében a villamos fázis 180 fokkal elfordult, mi-25 előtt az elektron a lemezek hasítékát b-nél másodszor keresztezi, úgy az elektron újból ellenirányú mezőre talál és újból veszít sebességéből. E folyamat többszörös ismétlődésének kö-30 vetkezményeképpen az elektron mind kisebb köröket ír le, míg végül egészen kis sebességgel a kis pozitív előfeszültségű központos M pecekbe ütközik. Ha az elektron a hasíték egyszeri 35 keresztezésekor veszített energiájából, úgy ez az energiaveszteség a további körforgás alatt a hasíték minden egyes keresztezésekor ismétlődik, mert a szögsebesség az elektronnak mágneses mezőben való mozgása közben mindig 40 egyforma marad. Az eddig szemmel kísért elektron a fent leírt folyamat közben kinetikai energiáját átadta a rezgőkörnek. A lemezrendszerbe lövelt elektronok második része a hasítékban 45 gyorsul s ennélfogva nem befelé, hanem kifelé irányuló mozgást végez. Ezeket a hamis fázisba belövelt elektronokat felfogó elektródával felfoghatjuk s ily módon ártalmatlanná tehet- 50 jük, még mielőtt további energiát vennének fel a hasítéki erőmezőből, hogy biztosítsuk az energiát leadó elektronok túlsúlyát az energiát felvevő elektronok felett. 55 Az említett berendezést időszakosan megszakított elektronsugárral is működtethetjük, pl. olymódon, hogy az A rendszert ráccsal vezéreljük. Ez esetben az időszakosan megszakított sugár 60 az I lemezpáron és a II lemezpáron; váltakozva megoszlásos villamos töltéseket gerjeszt, melyek a rezgőkör megfelelő frekvenciája esetén mindig ellenmezőre találnak és ennélfogva ener- 65 'giájuk legnagyobb részét leadják. A két említett rendszert gyakorlatilag nagyon nehéz megvalósítani, mert az elektronok a hasítéki mező keresztezésekor szóródnak, úgy hogy a kezdet- 70
