126266. lajstromszámú szabadalom • Transzformátorelrendezés mágneses szórómezők iránt érzékeny készülékekben való alkalmazásra

Megjelent 1941. évi február hó 15-én. MAÖYAIl KIRÁLYI ^^«E SZABADALMI-BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 126266. szám. VII/j. osztály. — L. 7492, alapszám. Transzformátorelrendezés mágneses szórómezők iránt érzékeny készülekékben való alkalmazásra. Radioaktiengesellschaft D. S. Loewe, Berlin-Steglitz. A bejelenlés napja: 1938. évi február hó 4. — Németországi elsőbbsége: 1937. évi február hó 5. Igen komolyan veendő zavaróforrást jelent a hálózati csatlakozású transzfor­mátorok szórása katódasugárcsöves készü­lékekben, azaz például távolbalátóvevők-5 ben és oszcillográfokban. Kitűnt, hogy szo­kásos transzformátortípusok alkalmazása- -nál, még a vasmag bőséges méretezése és mindenféle mágneses ellenállás, légrés és hasonló tényezők elkerülése esetén is a 10 szórás még mindig oly erős, hogy a transz­formátornak, a csővel való szoros össze­építése általában a katód asugár zavaró eltérítése nélkül nem lehetséges. A háló­zati frekvencia ily zavaró eltérítését azon-15 ban a korszerű távolbalátóvevők és osz­cillográfok nagy pontossága és precizitása mellett igen alaposan és messzemenőleg kell elnyomni. Eddig a csőnek, illetőleg a transzformátornak lehetőleg jó mágne-20 ses vezetőképességű vasbádogvédő kö­pennyel való körülvételével segítettek ma­gukon, mimellelt a bádogoknak nem volt szabad a szórótranszformátor magjáva] mágnesesen vezető összeköttetésben len-25 niök. Továbbá már igen korán felismer­ték azt, hogy vannak a transzformátor és a katódasugárcső között oly viszonylagos helyzetek, melyeknél a szórás befolyása különösen csekély, illetőleg a hatás éppen 30 kompenzálódik. Ily helyzet áll elő például, ha a tekercstengely és a csőtengely a cső­feléjpítés hosszában vett középs*ík6an pár­huzamos. Ezek az ismert rendszabályok azonban 35 a készülékszerkesztés általános esetében nem elegendők. Nem lehet a transzfor­mátor felállítási helyéül mindig a semle­ges zónát választani és a szóróvonalaknak vaslemezzel való hatásos elnyeletése csu­pán alkalmatlanul nagy súlyok és lemez- 40 vastagságok alkalmazásánál érhető el gya­korlatilag (1. páncélgalvanométert és ha­sonlókat). A találmárry a feladatot kompenzáló tér­tekercs segítségével oldja meg, mely a 45 transzformátor priméráramával van sorba­kapcsolva. A tértekercs különleges módon van a kész transzformátorra feltekercselve és oly kétsarkú mágneses mezőt létesít, mely a transzformátorral szorosan össze- 50 függő kétsarkú szórási mezőt éppen meg­szünteti. Egy, a találmányra jellemző foganato­sílási alakot, köpénytranszformálor ese­tére, az 1. ábra szemléltet. A transzformá- 55 tor 1 tekercsből, illetőleg több tekercsből áll, melyek közül itt csak a primérte­kercs van felrajzolva. A tekercselés kö­penyes 2 magon van, minthogy ilyen tí­pusú magot aránylag csekély természetes 60 szórása miatt katódasugárkészülékekné) szívesen alkalmaznak. Még az ilyen transz­formátornak is, legkedvezőbb vasfelépítés esetén is, van üzem közben homlokfej -szórása, melyet a 3 erővonalak ábrázol- 65 ,nak. A találmányi gondolat abban van, hogy a 4 tértekercset úgy rendezzük el és oly fázisú és erősségű árammal ger­jesztjük, hogy a létesítette mágneses vál­takozó mező, legalábbis a transzformá- 70 .

Next

/
Thumbnails
Contents