126236. lajstromszámú szabadalom • Gyújtókészülék égési erőgépekhez

Megjelent 1941. évi február hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LETRAS 126236. szám. Vll/i. osztály. — B. 14849. alapszám. fíyújtókészülék égési erőgépekhez, Robert Bosch Gesellschaft mit beschränkter Haftung, Stuttgart A bejelentés napja: 1940. évi május hó 24. —Németországi elsőbbsége: 1939. évi június hó 10. A találmány égési erőgépekhez való gyújtókészülék, amelynél kondenzátort töl­tünk fel és csúszós/ikrás oly gyújtógyer­tyán át sütünk ki, mely elé szikraköz van 5 iktatva. Az ilyfajla gyújtókészülékek egyik ismert kivileli alakjánál a gyújtóáramol csúszópályás eloszló vezeti az egyes hen­gerek gyújtógyertyáihoz. Ennek az elosz­tónak az a hátránya van, hogy az a gyúj-10 tóáramot nem szakítja meg rögtön a kon­denzátor feltöltése után, úgyhogy a kon­dcnzátorlöMésnek egy része az elosztón ál visszafelé áramlik. Ezt a hátrányt a találmány értelmében aZzal küszöböljük 15 ki, hogy a csúszópályás eloszló helyeit úgynevezett átütős elosztót alkalmazunk, amely töltőszikrapálya módjára hat. Emel­lett a kisütő szikraszakaszt és a kondenzá­tort a gyertyához lehetőleg közel rendez-20 zük el, vagy pedig a gyertyába építjük be. Ilvmódon csupán a kondenzátor és a gyújtógyertya között fekvő vezetőrészeket veszik a lökésszerű kisülések nagymérték­ben igénybe. Ha a szikrapályát a gyerlyá-25 ba építjük, vagy a kondenzátort a gyertyá­ra szereljük, akkor csupán a gyertya egy­magában van erős igénybevételeknek ki­téve, ezenkívül a kondenzátor és a gyújtó­gyertya közötti vezető ellenállás elesik, mi-30 által a gyertyán fellépő szikra gyengülését elkerültük. A rajz a találmány egyik példaként! ki­viteli alakját mutatja. Az 1. ábra gyújtóberendezés kapcsolási 35 vázlala és a 2. ábra a berendezéshez tartozó gyúj­tógyertya. A példában felvett gyújtóberendezés áramforrása az —a— telep. Ehhez csat­lakozik a gyújlócséve —b— kisfeszültségű 40 tekercselése. Az áramköri —c— megsza­kító vezérli. A nagyfeszültségű —d— te­kercs —c— eloszlóhoz csatlakozik, ame­lyet mint úgynevezett átütő elosztói ké­peztünk ki és amely ennek következtében 45 mint szikrapálya működik. Az elosztó—f— szegmenshez csúszósz'krás —g— gyertyák csatlakoznak, melyek elé —h— szikrakö­zöket iktattunk. Minkegyik gyertyával és a hozzátartozó szikrapályával —i konden- 50 zálor van párhuzamosan kapcsolva. A gyújtóberendezés különösen előnyös kiviteli alakját kapjuk akkor, ha a szikra­pálya és a kondenzátor a 2. ábrán feltün­tetett módon közvetlenül a gyertyán van- 55 •nak elrendezve. A gyertya 10 szigetelő­testből van, amelyet a 12 elektróda szá­mára 11 hosszfurattal láttunk el. A furat a gyertyának az áramcsatlakozás felöli vé­gén 13 kamrává bővül. Ebben a kamrában 60 van a 14 szikrapálya, amelyet a 12 elektró­dának a kamrába nyúló 15 vége és a szi­getelőtesten megerősített 17 csatlakozóda­rabnak 16 tüskéje alkotnak. A gyertyának a gyújtás felöli oldalán a szigetel ölest a 65 gyertya tokjára fekszik és annak végéig nyúlik. Az elektródának ott 18 feje van, amely a szigetelőtestet fedi és oly messze terjed a szigetelőtest szegélyéig, hogy a fej

Next

/
Thumbnails
Contents