126220. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nyers montánviasz gyantamentesítésére

Megjelent 1941. évi február hó 15-én. MAGTAR XIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 126220. szám. Xl/b. (IV/h/1.) osztály. — R. 7853. alapszám. Eljárás nyers montánviasz gyantamentesítésére. A. Riebeek'sche Montanwerke Aktiengesellschaft, Halle (Saale). A bejelentés napja: 1929. évi február hő 7.* A nyers montánviasznak, miként azt • barnaszénnek különböző oldószerekkel va­ló kivonásával előállítják, többé vagy ke­vésbbé nagy gyantatartalma van, amely 5 különböző használati céloknál, kiváltkép­pen a viasznak oxidálószerekkel való fe­hérítésénél, igen zavaróan hat és ezért sok esetben a viasz értékét te'emesen csök­kenti. 10 Már különböző módon megkísérelték a gyantaalkatrészeket a nyers montánviász­ból eltávolítani. Ekként pl. a nyers viaszt alkalmas oldószerekben, kiváltképpen ben­zolban vagy toluolban melegen oldották 15 és az oldat lehűlése után az oldószert, amely a gyantát erősen feldúsítva tartal­mazza, a kivált egyéb viaszalkatrészektől elválasztották. Ezzel az eljárással ugyan oly viaszt kaptak, amelynek kisebb a 20 gyantatartalma, mint a kiinduló anyagnak, a gyantának a viasztól való teljes vagy legalábbis közel tökéletes elválasztását azonban ily módon nem lehel elérni. Lényegesen szelektívebb oldóképessége 25 van a metil- vagy etilalkoholnak. Ezek melegben ismeretesen nem az egész mon­tánviaszt oldják fel, hanem csupán a gyan­tát és a tiszta viaszésztereket, míg nem ol­dottan nagyobb maradék marad vissza. 30 Az oldat lehűtésekor a viaszészterek majd­nem maradék nélkül kicsapódnak és csu­pán a gyanta marad oldatban. A kicsa­pódott viasz azonban nyálkás zselatinszerű tulajdonságú, továbbá a gyantatartalmú 35 oldószereket saját súlyának többszörös mennyiségében magában foglalja és szű­réskor a szűrő likacsait rövid idő alatt el­tömi. A gyantának ilymódon a viasztól való technikai elválasztása csupán nagy nehézségekkel foganatosítható. 40 Javasolták továbbá a montánviasznak akként való gyantamentesítését, hogy a nyers viasznak benzolban való oldatához alkoholt adnak, amely vízzel annyira hí­gítva van, hogy egyrészt viasztartalmú 45 benzolréteggé és másrészt montángyanta-Lartalmú alkoholréteggé való szétválás kö­vetkezik be. Ezzel az eljárással a montán­viasz! nem lehel kielégítő módon szétbon­tani, mert ebben az esetben oldódási 50 egyensúly áll be akként hogy a benzol alkoholt és kevés vizet és a hígított al­kohol még benzolt tart oldatban. A ben­zolban visszamaradó hígított alkohol e­mellett egyrészt a montángyanta egy ré- 55 szét visszatartja, másrészt pedig a ben­zoltartalmú hígított alkoholban a gyanta mellett a viasz jelentős mennyisége is ol­datba megy. A gyantának a viasztól való elválasztása tehát ennél az eljárásnál igen 60 tökéletlen. Ezenkívül az oldószereknek tiszta benzollá és tiszta alkohollá való el nem kerülhető regenerálása aránylag drága. tlgy találtuk, hogy a montánviaszt elő- 65 nyösen akként gyantamentesíthetjük, hogy a nyers viaszt magasabb alkoholokban egye­dül vagy azoknak egyéb, önmagukban is­mert gyantamentesítőszerekkel vagy ala­csony alkoholokat tartalmazó óldoszerke- 70 * Ez a nap az 5930/1939. M. E. sz. rendelet 2. §-a érteimében a volt cseh-szlovák szabadalmi hivatalnál annak idején tett bejelentés napja. Csehszlovák szabadalom száma: 40.655.

Next

/
Thumbnails
Contents