126215. lajstromszámú szabadalom • Portüzelő berendezés

Megjelent 1941. évi február hó 15-én. HÁGTAK KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 126215. szám. life. (V/e/2.) osztály. —' E, »485. alapszám. Portüzelő berendezés. Elekírowerke Aktiengesellschaft cég, Berlin. A bejelentés napja: 1932. évi március hó 12. A találmány olyan portüzelő berendezés, amelynél a tüzelőanyagot az égési tér előtt elrendezett, e tér sugárzásának kitett kamarában szárítjuk. Ilyen portüzelő be-5 rendezéseknél fontos, hogy a kamarába ömlő tüzelőanyagot a kamarában ne csak szárítsuk, hanem aprítsuk, centrifugáljuk és harántirányú gázárammal fajtázzuk is, hogy az égési térbe csak a finom részek 10 jussanak, míg a durvább részeket ismét az aprítómű fogja meg. A találmány lényegileg abból áll, hogy a levegőt az aprító és szárító kamrába egymás fölött fekvő két áramban vezet-15 jük be, amelyek közül az alsó közvetlenül az aprítómű fölött torkollik be, úgyhogy azt az aprítómű forgó verőelemei beszívják és az gyakorlatilag az aprítómű primer és fajtázó levegőjeként szerepel, míg 20 a felső légáram az égéshez szükséges pótlevegőt adja. A mellékelt rajzon az 1., 2. és 3. ábra a találmány szerinti portüzelő berendezés három megoldásának 25 hosszmetszete, a 4. ábra a 3. ábrához tartozó keresztmetszet, az 5. ábra pedig olyan aprító és fajtázó kamara függélyes hosszközépmelszele, 30 amelynek oldalirányban beállítható falai vannak. A c tartályból adagolómű segítségével a b kamarába vezetett tüzelőanyag a nagy sebességgel forgó d aprító-, illetve őrlő-35 műbe ömlik, mely a tüzelőanyagot felaprítja, az e csatornából érkező gázzal vagy levegővel bensőén összekeveri és a b kamarába hajítja fel. A találmány szerinti f csatornán bevezetett gáz- vagy légáram a feldobott tü- 40 zelőanyagol fajtázza és ennek csak finomabb részeit továbbítja az a tüzelőiérbe. A d aprítómű fölötti ékalakú g betét a c tartályból beömlő tüzelőanyagot ad aprítómű bejárati oldalához irányítja és 45 egyúttal az e harántcsaíornából érkező gáz- vagy légáramot a tüzelőanyaggal együtt a d aprítóműhöz tereli le. Az a tűztérben h gyújtó vagy utóégető rostély van. Miután az a tűztér h síkrostélyán a tü- 50 zet meggyújtottuk és ez a szomszédos falazatot kellően felhevítette, a c tartályból tüzelőanyagot bocsátunk a d aprítóműbe és ez utóbbit üzembe helyezzük. Az eleinte gyújtóhelyként működő h sík- 55 rostély ezután a b kamrából a felső i csatornán át érkező olyan tüzelőanyagrészeket kapja, amelyeket a fajtázó levegő nem tart eléggé lebegésben; e részek a li rostán tovább égnek, úgyhogy ekkor 60 a h síkrostély már utóégető rostélyként működik. Az adagolóműves c tartályt az i bevezető csatornával állócső köti össze, melyet a rajzon feltüntetett leágazás az égési tér- 65 hez csatlakoztat, úgyhogy az égési tér forró gázai az i csatorna felé ömlő szénáramhoz keveredhetnek (1. és 2. ábra) és ily módon a c tartályból érkező tüzelőanyagot szárítják. 70 * Ez a nap az 5930/1939. M. Es sz. rendelet 2. §-a értelmében a volt cseh-szlovák szabadalmi hivatalnál annak idején tett bejelentés napja. Csehszlovák szabadalom száma: 48206.