126212. lajstromszámú szabadalom • Védőburkolat tartályokhoz

Megjelent 1941. évi február hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 126212. szám. XVIII/d. osztály. — T. 6273. alapszám. Védőburkolat tartályokhoz. Toldi Zoltán szabadalomértékesítő és Strasser Géza oki. építészmérnök, igazgató, Budapest. A bejelentés napja: 1938. évi október hó 27. A találmány védőszerkezet mindennemű tartályok, különösen üvegedények vagy üvegpalackok részére. Fémhuzalokból font edény burkolatok 5 ismeretesek. Ezeknél a fémhuzalt gyű• rűkké alakították és ezeket a gyűrűket egymással összekötötték. Az ilyen védőburkolatok azonban nem simulnak kellően a védendő tartály falához és azon nem is 10 fekszenek fel egyenletesen és ezért nem is nyújtanak tökéletes védelmet. A találmány értelmében az ilyen, huzalokból font védőburkolatokat azzal tökéletesítjük, hogy a védőburkolatot alkotó huzalok csavar-15 vonalakban vannak meghajlítva és az egymással szomszédos huzalelemek egymással hálószerűén kapcsolódnak. Így az egymásra fogódzó szomszédos huzalelemekből erős, rugalmas váz alakul ki, mely 20 szorosan és egyenletesen a védendő tartály külső falához simul. A védőhálónak 'az edényen való megerősítése a találmány értelmében célszerűen úgy történik, - - hogy a háló alkotta hengeres köpeny alsó ^5 és fefső végénél a hálóelemekbe huzalgyűrűkel fűzűnk és a hálót ezek révén idomítjuk a tartály fenekéhez és nyakához. A mellékelt rajz a találmány szerinti védőburkolat példaképpeni foganatosítási 30 alakját mutatja. Az 1. ábrán a védendő edény látható, hegyenként vázlatosan feltüntetett védőburkolattal; a 2. és 3. ábrán a védőháló egy darabja 35 elölnézetben és a palack függőleges középvonalára merőleges sík mentén vett metszetben, nagyobb léptékben van feltüntetve. A védőburkolatot a csavarvonalasan meghajlított (1) huzalok alkotják, melyek 40 hajlataikkal egymásba fogódzanak, úgyhogy az egymással kapcsolódó szomszédos huzalelemekből erős, rugalmas védőháló alakul ki. A védőburkolat előállítására az (1) há- 45 lóelemekből először a védendő edény magasságának megfelelő, alul és felül nyitott hengeralakú köpenyt készítünk. Ezt a köpenyt úgy húzzuk a (2) edényre, hogy alsó vége az edény fenekén lefelé kissé 50 túlnyúljon. A köpeny "lezárására a hálónak az edényfenék alatti részét a fenékre hajlítjuk és a behajtott rész hálószemein átfűzött (4) huzalgyűrűt szorosan meghúzva, a hengeres köpeny alsó 55 végét elzárjuk. A védőburkolatnak az edény nyakához való illesztése, illetőleg a nyaknál való elzárása,, hasonlóképpen a háló szemein átfűzött egy vagy több (5) huzalgyűrűvel történik, melynek, illetőleg 60-melyeknek összehúzása a hálóelemek egymásba tolódását és a védőköpenynek az edény nyakához való idomulását eredményezi. A védőhálót célszerűen ívalakban hajlított (6) tartófüllel és (7) dugókosárral 65 is láthatjuk el, melyek szintén huzalból készülnek. A csavarvonalas huzalelemek köré fektetve képzelt burkolótestek a (2) edény felületével egy alkotójuk mentén érintkez- 70