126186. lajstromszámú szabadalom • Szinkronizáló eljárás kép-, különösen távolbalátó képátvitelhez
Megjelent 1941. évi február hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 126186. szám. VII j. osztály. — T. 6224. alapszám. Szinkronizáló eljárás kép-, különösen távolbalátó képátvitelhez. Teleiunkén Gesellschaft für drahtlose Telegraphie m. b. H., Berlin. Pótszabadaiom a 122038. sz. törzsszabadalomhoz. A bejelentés napja: 1938. évi július hó 16. — Németországi elsőbbsége: 1938. évi február hő 25. A villamos képátvitelnél a vétel oldalán használ! kitérílö szervek és az adás oldalán levő képátvivőszervek közöili szinkronízmuslioz mindazokban az esetekben, 5 amikor a szinkronizáló jeleket a vevő több, rendszerint két kitérítő szervéhez közös úton viszik át, a vétel .oldalán olyan szerveket kell alkalmazni, amelyek lehetővé teszik, hogy az egyik kitérítési folyató niathoz való szinkronizáló jeleket legalább két szinkronizáló jel keverékéből kiválaszszuk. Abban az esetben, amikor az egyik, például a sorkitérítéshez és a másik, például a képkitérítéshez tartozó szinkroni-15 záló jelek egymástól lényegileg időtartamukban különböznek, az egyik, mégpedig a hosszabb impulzus az impulzuskeverékből kiválasztható úgy, amint azt a 122038. számú törzsszabadalom leírása 20 is ismerteti. Ennél az eljárásnál az impulzuskeverék útjába iktatott, a vevőnél elrendezett, ohmos ellenállásból és kapacitásból álló taggal, melynek megfelelő időállandója van, az impulzusok hátoldalait 26 az időtengelyhez képest eltoljuk. Az impulzus hátoldalának ez az eltolása nagyságában függ az impulzus időtartamától. Az eltolás mértéke és az időállandótól függő küszöbérték lehetővé teszik a hosszabb 30 impulzus kiválasztását. Az impulzus hátoldala ennél az eljárásnál két feladatot old meg. Az impulzus csúcsának az alapvonaltól, például az időtengelytől, vagy a nyugalmi potenciál vonalától való távol-35 sága felhasználható az impulzus kiválasztására, másrész! az impulzus helyé! az időtengellyel szemben nem változtatja és így időjelkénl is felhasználható. Ma azonban hosszabb időtartamú egyszerű impulzussal adott j;v lel rövidebb időtartamú im- 40-pulzusok keverékéből kell kiválasztani, akkor az időjelel az impulzus hátoldalával adhatjuk, az időjelet azonban ugyanazon impulzus felületének integrálásával választhatjuk ki. A találmány előnye abban van, '45. hogy az ohmos ellenállásból és kapacitásból álló tag időállandóját nem kell ügy megválasztanunk, hogy a háioidalak csúcsainak az alapvonaltól, példáid az időtengelytől, vagy a nyugalmi potenciál vo- '&)> nalától való távolságra, a különböző impulzusoknál különböző legyen. Ellenkezőleg az időállandót i'igy választhatjuk meg, hogy a hátoldalnak az időállandó taggal való eltolása például a hátoldal amplitu- '55 dójának lehetőleg kis vesztesége mellett legyen foganatosítható, úgyhogy kisebb amplitúdójú impulzuskeverék legyen alkalmazható. Az impulzusnak integrálással való kiválasztása azt az előnyt adja, hogy 60 a hátoldal meredeksége, tehát az impulzusperiódusok legnagyobb felső hullámának helyes amplitúdója és fázisa tekintetében az impulzusok alakjával szemben nem kell oly szigorú követelményeket támaszta- 65 írunk, mert az impulzus felületének nagyságát lényegében az alaphullámok és az •alacsonyabb rendű felső hullámok szabják"meg. E^ért az intégrálaSsaí való kiválasztásra szánt impulzuskeveréket a kivá- 70-
