126168. lajstromszámú szabadalom • Elterelő rendszeres távolbalátási cső

Megjelent 1941. évi február hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 126168. szám. Vlí/j/d. osztály. — F. 8833. alapszám. Elterelő rendszeres távolbalátási cső. Fernseh Aktiengesellschaft cég, Bjerlin-Zehlendorf. A bejelentés napja: 1939. szeptember hó 30. — Németországi elsőbbsége: 1938. évi október hó 18. Otthoni távolbalátó vevőberendezések szerkesztésénél bebizonyosodott, hogy a vevőberendezés tokjának mélysége majdnem kizárólag a beépített Braun-féle cső méretei-5 tői függ. Ha már most a tok adott méretei mellett a berendezés képfelületét az elülső oldalon lehetőleg naggyá kívánjuk kialakítani és azonkívül gazdaságos berendezés céljából a képet tükrök vagy optikai 10 segédeszközök nélkül közvetlenül a Braunféle cső világító ernyőjén kívánjuk szemlélni, akkor szükséges, hogy vevőcsőként a világító ernyő átmérőjéhez viszonyítva különösképpen rövid Braun-féle csövet al-15 kalmazzunk. A cső rövidsége és az aránylag nagy képfelület a katódsugár szokatlanul nagy elterelési szögét (50°-nál, illetve a sugár középhelyzetéhez képest +25°-nál nagyobbat) igénylik. Avégett, hogy 20 a szemlélők számára a vett kép jó leadását biztosítsuk, a világító ernyőnek aránylag laposnak kell lennie és a cső feneke görbületi sugarának elég nagynak kell lennie. Szerkesztési okokból az a szükségesség 25 adódik, hogy az elterelő rendszert ne a görbületi középpont közelségében, hanem a képfelület és görbületi középpontja közötti távolságnak mintegy a közepén rendezzük el. Amikor a katódsugár a világító 30 ernyőn a képfelületet végigjárja, többnyire párnaszerűen eltorzulnak a képek, mit a katódsugárnak állandóan változó hossza (a világító ernyőnek az eltérési síktól mért különböző távolsága) okoz. 35 A találmány szerint ezek a mértani torzulások úgy szüntethetők meg, hogy az eltérő rendszert a képfelülettől oly távol rendezzük el, hogy a távolság akkora vagy pedig kisebb, mint az egymástól legtávolabb levő pontok távolsága a világító er- 40» nyő képrácsán. A katódsugár nagy elterelő szöge mellett a mágneses elterelő mező egyenetlensége (inhomogenitása) folytán előidézett torzítások kiegyenlítik bizonyos mértani feltételek betartása mellett a fent-' 45 említett párnaszerű képtorzulásokat, úgyhogy gyakorlatilag torzításmentes képei kapunk. Az alábbiakban a találmányt a példakénti kiviteli alakokat szemléltető rajzok 50» kapcsán írjuk le részletesebben. Az 1. ábra elektromágneses elterelő rendszerű távolbalátó csövet szemléltet. Az (1) katódsugárcső világító ernyőjén a katódsugár képrácsot jár be. A sugarat balról 55 jobbra (az úgynevezett sorelterelés irányában) vasnélküli (3) cséveelrendezes tereli. A katódsugarat fentről lefelé oly elektromágneses elterelő rendszer tereli, mely az elterelő mezőt előállító (4) cséveelrendezes- 60' bői és vasmágneses (5) elterelő kengyelből van. Az elrendezés olyan, hogy a világító ernyőtől távolabb lévő elterelő sík (jelen esetben a 3 csévepárnak a sugár tengelyére merőleges szimmetriasíkja) és 65 az ernyő közötti (d) távolság akkora vagy kisebb, mint az egymástól legtávolabbi pontok távolsága a világító ernyő képrácsán. A 2 .ábra az 1, ábrán távlati rajzban szemléltetett elrendezés alaprajza, miért is 7©