126153. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kaucsukfonalak előállítására

2 126153. mennyi kívánt közbenső fokozat is előál­lítható. Másrészt megfelelően nagy keresztirá­nyú szög választásával teljesen kerek, hen-5 géres és sima fonal érhető el, melynek mechanikai tulajdonságai az egyidejűleg használt hoosszirányú szöggel szabályoz­hatók. Ha a keresztirányú szög bizonyos tartományon alul van, amely tartomány 10 különféle gumiminőségekre különböző és a berendezéstől is függ, általában egyen­lőtlen, legtöbbször többé-kevésbé ovális fo­nalat kapunk. A fonalkeresztmetszet annál laposabb lesz, minél kisebb a keresztirá-15 nyú szög. Ha azonban a találmány sze­rint a zérus-értéktől csak kevéssé vagy egyátalán nem különböző ke­resztirányú szöget olyan hosszirányú szöggel kombinálunk, amely a zérus érté-2o két gyakorlatilag megközelítő, mely utóbbit pl. úgy érjük el, hogy a kaucsukszalagot az alzatnak görbületben vezetett helyén, vagy pedig az alzat és a sodróberendezés közé beiktatott görgőről vagy hengerről, 25 érintőlegesen húzzuk le, úgy olyan fonal­hoz jutunk, amilyet a 3. ábra nézetben, a 4. ábra pedig keresztmetszetben tüntet fel, mimellett a sodrás célszerűen olyan sodrószerkezettel történik, amely sodrás 30 közben a fonalra nyomóhatást képes gya­korolni, pl .egymással ellentétes értelem­ben meghajtott és egymáshoz szorított, a fonalat közrefogó görgőkből álló sodró­szerkezettel. Az ilyen fonalnak csavarvo-35 nallá sodort szalagalakja van. Ez a szalag a fonalnak vékony kaucsukcsík sodrása úl­ján való előállítási módja következtében csavarosán rétegezett felépítésű s így ki­sebb szélességű, mint az a kaucsukszalag, 40 amelyből készült. A gyakorlati felhasználásban az ilyen fo­nal különös előnye, hogj^ ez a csavarvonal­alak maradandó, azaz a csavarulatok nem bomlanak fel. Az ilyen fonal tehát külö-45 nősen alkalmas például textiláruk betét­jének, mert különleges alakja következté­ben a szövetben,. illetve kötöttáruban egyáltalában nem, vagy csak kevéssé to­lódhat el, úgyhogy ilyen fonal alkalma-50 zása esetén szálkicsúszás vagy a textilter­mékből kiálló hurkok keletkezése nem fordul elő. Az éppen legkedvezőbb (esés-*) sodrási szögek meghatározott értékkel nem aclha-55 tók meg, mivel e tekintetben nemcsak a használt kaucsukkeverék, -oldat vagy -diszperzió összetétele, hanem a végső ha­tás elérni kívánt foka is irányadó. így pl. a 3. és 4. ábra szerinti csavaros fonal előállítására az és sodrási szögeknek egyáltalán nem kell pontosan zérus érté­kűeknek lenniök, csupán megfelelően ki­csinyre kell azokat választani. Ha a ke­resztirányú szöget fokozatosan növeljük, úgy a csavaralak mindjobban közeledik a hengeres fonal alakjáhoZj míg végül át­megy ebbe, mimellelt az ilykép kialakított, teljesen hengeres fonalnak, mely a zérus értéket gyakorlatilag megközelítő hossz­irányú szög alatt készült, különösen nagy a szakítószilárdsága. Az ilyen hengeres fo­nal rugalmassága — bár a szakítószilárd­ság rovására — a hosszirányú szög növe­lésével fokozható. A fonal képződése a találmány szerinti eljárásnál a következőkép ismertethető: Minél kisebb a hossziránj'ú szög, annál nagyobb hosszirányú feszültséggel és me­netmagassággal sodródik a kaucsukszalag egymásba kölcsönösen áthatoló csavarala­kú tekerületekben fonalidommá. A kau­csukszalagnak ezen hosszirányú feszült­sége folytán a fonatkeresztmetszet vala­mennyi csavaralakú tekerülete keskenyed­ni törekszik, minek következtében állan­dóan erősen egymásnak szorulnak s így hatékonyan egymáshoz tapadnak, ami szükségképen a fonal nagyobb szakítószi­lárdságát eredményezi. Másrészt a csavar­alakú tekerületeknek nagy menetmagas­sága, a nagymenetű tekercsrugókéhoz ha­sonlóan, a fonal rugalmasságát, illetve nyúlékonyságát kissé csökkenti. A keresztirányú szög a fonalképződésl mértani tekintetben befolyásolja, amennyi­ben például nagyobb keresztirányú szög esetén a csavaralakú tekerületek kénysze­rűleg mindig csak a kaucsukszalag, mint mag, egyik széle köré csavarodnak, míg a kaucsukszalag másik széle, ráncolódás és betüremlés nélkül, a fonalnak sima külső rétegét adja (sima hengeres fonal). Igen kis keresztirányú szögnél először a kau­csukszalag mindkét széle szélesen áthaj­tódik (4. ábra) úgy, hogy a további sod­rásnál kezdettől fogva lapos mag és en­nek megfelelően lapos fonalkeresztmetszet keletkezik. Ha most ezen lapos alakhoz az igen kis hosszirányú szög egyidejű alkalmazása ré­vén nagy hosszirányú feszültség járul a csavaralakú tekerületekben, illetve a kau­csukszalagnak a sodrási iránnyal egyező értelemben csavarvonalban a lapos fonal felülete fölé emelkedő széle túlságosan megnyúlik, úgy a lapos fonal a sodróbe­rendezés elhagyása után a sodrási iránnyal

Next

/
Thumbnails
Contents