126153. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kaucsukfonalak előállítására

Megjelent 1941. évi február hó 1-én. MAGIAK KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 126153. szám. Xl/b. osztály. — Sch. 5371. alapszám. Eljárás kaucsukfonalak' előállítására. Dr. Schüiler Hans vegyész, Matzner Emil kereskedő és Kailich Armand mérnök, kereskedő, mindhárman Wienben. A bejelentés napja: 193S. évi szeptember hó 20. — Ausztriai elsőbbsége : 1934. évi szeptember hé 20. Ismeretesek olyan eljárások kaucsukfonalak előállítására, amelyeknél a fonalakat megfelelő szélességű kaucsukszalagok sodrásával, illetve csavarásával alakítják. 5 Olyan idevágó eljárások is ismeretesek kaucsukfonalak előállítására, amelyek szerint kaucsukoldatokból, diszperziókból stb. — előnyösen vizes kaucsukdiszperziókból — közvetlenül az előállítandó fonalaknak 10 megfelelő szélességű kaucsokcsíkokat, illetve szalagokat készítenek és ezeket a csíkokat, illetve szalagokat hengeres vagy közelítően hengeres fonalakká sodorják. Ismeretes továbbá az is, hogy az ilyen 15 szalagokat még ragadós felületű állapotban, tehát lehetőleg kevéssel a megszilárdulás bekövetkezte után vetik alá a sodrási műveletnek, úgy, hogy a menetek egyidejűleg össze is ragadnak. 20 A találmány azon a megállapításon alapszik, hogy azok a szögek, amelyek alatt a szalagot sodorjuk, a fonal kialakulása szempontjából nagy fontosságúak, amenynyiben e szögek révén egyrészt a fonallá 25 sodort szalag csavarvonal-alakú tekerületeinek menetmagassága s ezzel a fonal tulajdonságai, mint szakítószilárdsága, nyújthatósága stb., másrészt a fonal alakja befolyásolható. 30 Sodrási szögként főleg két szög mérvadó: 1. A hosszirányú szög, azaz a fonal P keletkezési helyén az alzat érintősíkja és a 4 isodrószerkezet felé tartó fonalképződ-35 meny iránya "közötti «szög; 2. a keresztirányú szög, vagyis az a ß szög, amely a 4 sodrószerkezet felé tartó fonalképződmény és azon sík között van, amely a fonal P keletkezési helyén az alzaton levő szalag hossztengelyén át fek- 40 tethető, az alzatra merőlegesen. A találmány szerint megállapítást nyert, hogy a csavarulatok menetmagassága és ezzel összefüggően a fonal rugalmassága és szakítószilárdsága szempontjából főleg 45 a hosszirányú szög, a mértani alak tekintetében pedig főleg a keresztirányú szög mérvadó. A fonal a csavarulatok menetmagasságának csökkenésével nyújthatóbbá, de kisebb szakítószilárdságúvá válik; 50 minél nagyobb viszont a csavarulatok menetmagassága, annál kevésbé lesz nyújtható, de annál nagyobb lesz a szakítószilárdsága. Ilykép aszerint, amint nyújthatóbb, vagy nagyobb szakítószilárdságú fo- 55 nalakat kívánunk előállítani, a keletkező szál menetmagasságát az első esetben megfelelően nagy, a második esetben megfelelően kis hosszirányú szög választásával kell befolyásolni. Minél kisebb ugyanis a 60 hosszirányú szög, annál nagyobb a szalagcsavarulatok menetmagassága, mimellett, ha a hosszirányú szög zérus vagy közel zérus, olyan fonalak nyerhetők, melyek csavarulatainak menetmagassága kö~ 65 zel végtelen nagy. A hosszirányú szögnek alkalmas megválasztásával természetesen a csavarulatok menetmagasságát és ezzel a rugalmasságot és szakítószilárdságot illetően, vala- 70