126150. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és szer petróleumemulziók szétbontására

4 126150. hogy a polimer termék emulziobonto erejében veszít. Általában a polibázisos savtermékek esetében ezt a polimerizációt úgy kell keresz-5 tűlvinni a legtöbb esetben, mint amikor száradó olajokat polimerizálunk a kencegyártásban és az említett testek észtereinek az esetében csaknem ugyanúgy, mint a glip tál gyanták előállításakor. Általában 10 ez mintegy 100 C°-tól kezdődőleg egész 350 C°-ig menő hevítésben áll olyan időtartamig, amely fordítva arányos a hőfokkal és a keverés fokával. A használt felszereléstől és a hő alkal-15 mázasának a módjától függ főleg, hogy mennyi idő és milyen hőmérséklet kell arra, hogy megkapjuk a kívánt fokú kondenzációt vagy polimerizációt. Adott felszerelésű készülék esetében, azt a pontos 20 időt és hőfokot, amely szükséges ahhoz, hogy egy optimális emulziobonto sajátságú terméket kapjunk, mindig előkísérlettel határozzuk meg. Esetleges további lépésként az így ka-25 pot származékokat lehet halogénezni vagy hidrogénezni abból a célból, hog\r az atmoszfériliák ellen több ellenállást tanúsítsanak. E demulzifikáló szereknek az a kívána-30 tos sajátságuk is van, hogy a legtöbb esetben felhígíthatok petróleumszulfonátokkal, a petróleumipar olcsó melléktermékeivel anélkül, hogy hatóképességükben lényegcsen veszítenének. Sőt sok esetben a ta-35 lálmány szerinti emulzióbontó szer petróleumszulfonátokkal keverve még hatásosabb, mint a kapott keverék bármelyik alkatrésze. Megfigyelhető volt, hogy a találmány szerint készített polimer szereknek 40 meg van az a hajlamuk, hogy petróleumszulfonátokkal megjavíthatok s ez a hajlam a polimerizáciő fokával növekszik. A használatos pefróleumszulfonátok azokkal a találmány -'Szerinti emulzióbohtószerek-45 kel keverhetők leginkább, amelyek a legkevesebb vizet tartalmazzák. A használható petróleumszulfonát mennyisége függ attól az emulziótól is, amit kezelünk. Olajban oldható szulfonálok esetében a hígí-50 tás bármely kíyánt fokig vihető. Az itt általánosságban leírt tipusú termékek példaszerinti összeállításai, amelyek alkalmasak a találmány megvalósítására, a következőkben találhatók leírva., 55 könnyebb megérthetőség végett. IV. példa. 700 rész kinai faolajat és 78 rész ma-Icinsavanhidrídet hevítünk együtt 120 C°on pár percig, hogy kondenzálódást kapjunk. A keverékhez 85 rész dietilénglikolt 60 adunk és alaposan keverve hevítjük 175— 180 C°-on mintegy 100 percig. A kapott nagyon viszkózus olaj a leghasználatosabb -szerves oldószerekben és oldószerkeverékekben oldható. 65 V. példa. 700 rész kinai faolajat és 78 rész maleinsavanhidridet hevítünk együtt 120 e'en pár percig, hogy kondenzáció álljon be, a keverékhez 183 rész glicerint adunk, 70 hatásos mechanikai keverőkészülékkel keverjük és mintegy 45 percig 215 C°-on hevítjük. Az így kapott nagyon viszkózus olaj oldható aromás oldószerekben, alkoholokban és a legtöbb olaj oldószerben. 75 VI. példa. 700 rész oiticaca olajat és 78 rész maleinsavanhidridet pár percig hevítünk, mintegy 120 C°-on, hogy kondenzációt érjünk el. A keverékhez 183 rész glicerint 80 adunk, alaposan keverjük és mintegy 55 percig 193 C°-on hevítjük. A kapott viszkózus olajtermék oldható a legtöbb szerves oldószerben és oldószerkeverékben. A találmány szerinti eljárás keresztűlvi- 85 leiében, az előbb leírt anyagokat nem szükséges magukban a'lkalmazni, hanem lehet azokat más alkalmas emulzióbontó szerekkel együtt használni, mint a milyenek a vízlágyító szerek, átalakított zsir- 90 savak, olajban oldható vagy vízben oldható petróleumszulfonsavak és különféle más jól ismert emulzióbontószerek vízolajban tipusú amulziók szétbontására. A keverékek és vegyszerarányok, amelyek a 95 leggazdaságosabb kezelést eredményezik, változnak aszerint, hogy milyen emulzió az, amit kezelni kell. Lehet hozzáadni bármiféle iners oldószert vagy oldószereket, melyek csökkentik a termék viszkózussá- 100 gát és így könnyebben használhatóbbá teszik azt. A találmány gyakorlati végrehajtásakor a fentebb leírt kezelő vagy emulziobonto szer érintkezésbe hozható a kezelendő 105 emulzióval, a víz-olajban tipusú emulzióknak emulzióbontószerekkel való kezelésekor szokásban lévő mód bármelyike szerint, például úgy, hogy a kezelőszert bevisszük abba a kútba, amelyben az ámul- 110 zió keletkezett, vagy bevisszük abba a tankba, melyben az emulziót raktározzák, vagy bevisszük a kezelőszert abba a tartályba, amely tartalmazza azt az iszapot, amelyet egy olajraktározó fenekéről kap- 1.15 tunk.