126141. lajstromszámú szabadalom • Antenna-szigetelés

Megjelent 1941. évi február hó 1-én. MAGYAR XIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 126141. szám. VII/j. osztály. — K. 15128. alapszám. Antennaszigetelés. Krausz László műszaki tisztviselő, Budapest. A bejelentés napja: 1940. évi február hó 29. A találmány szerinti készülék antennáknak a felerősítési pontokhoz (úgy mint jól vezető tömör rudak, csövek, rácsos tartók, faoszlopok stb. Következőkben rövi-5 den: tartórúd) villamosan szigetelt megerősítésére való. Az itt ismertetett készüléknek az eddig használatos berendezésekkel szemben, az az elftnye, hogy szabadban, vagy más külső hatásoknak kilo tett helyen való felállításnál a kötés szigetelőanyagát a szigetelési ellenállás értékét csökkenő káros hatások, elsősorban a nedvesség (eső, hó, stb.) ellen minden külön burkolás nélkül, kisipari eszközökkel 15 is könnyen elkészíthető módon, csupán az antennavégződés célszerű kiképzésével védjük meg. A találmány lényege az, hogy az antennának egy — a tartórúd felső végénél 2~) nagyobb belső átmérőjű, fazékalakú, csupán alul nyitóit — végződése van, amelybe szigetelő betétek közbeiktatásával rögzítjük a tartórúd felső végét. Ez a fazékalakú kiképzés ilymódon a belsejében el-25 helyezett szigetelőanyagot köpenyszerűen körülvéve, azt a nedvesség és más külső káros hatás ellen kellőképpen megvédi. A csatolt rajzon a találmány szerinti készüléknek egy példaképpen felvett ki-30 viteli alakja van vázlatosan feltüntetve. A rajz a találmány szerinti készüléket, mint egy árbocantenna szigetelt tartókötését ábrázolja. (Árbocantenna elnevezés alatt egy függőlegesen álló tarlórúdra szi-35 getelt kötéssel felerősített, felső vége felé vékonyodó keresztmetszettel készített, ugyancsak függőlegesen álló, jólvezető anyagból készült rúdalakú antenna értendő.) Az (1) antennaárboc (2) fazékalakú vég- 40 ződésébe nyúlik a célszerűen a tetőszerkezethez, vagy az épület valamely más felépítményéhez rögzített (3) tartócső . felső vége. Az antennaárbocot a tartócsővel a szigetelőanyagból készült fazékalakú (4) 45 betét köti össze, amely a csőtengely irányába eső erőket viszi át a tartócsőre. Az erre merőleges irányú erők átvitelére a (2) köpeny alsó részén a kerületen sugárirányban elrendezett (5) csavarok és a szi- 50 getelőanyagból készült, sugárirányban kétfelé osztott, fúrattál és csappal egymásba erősíthető (6) tárcsák valók. A (6) kétrészes tárcsák közt van a rövidhullámú vételre szolgáló szarvalakú (7) potanten- 55 náknak, a (6) szigetelők összekötő csapjának felvételére középen átfúrt (8) lapalakú végződése. Ha külön rövidhullámú (7) antenna nem készül, úgy a (6) tárcsák osztatlan kivi- 60 télben is készülhetnek, A (6) tárcsák helyett a (3) csövet teljesen körülfogó, szigetelő anyagból készült gyűrűt is alkalmazhatunk. A (4) fazékalakú szigetelő hengergyűrű- 65 alakú részének a (6) szigetelők helyéig való meghosszabbításával a (6) szigetelők el is hagyhatók, ebben az esetben az antennarudat és a tartócsövet csupán a magasított (4) szigetelő betét köti össze. 70