126124. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fémek vagy ötvözetek nemesítésére és tisztitására

f.^-v- • ..• :^^T^ri^*^^^!WW^ v '^ <c ^'^ ''­Megjelent 1941. évi február hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI (^S^fe SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 126124. szám. XVI e. szám. — Sch. 5834. alapszám. Eljárás fémek vagy ötvözetek nemesítésére és tisztítására. Karl Schmidt ö. m. b. H., Neckarsulm (Németország) A bejelentés napja: 1933. évi júlrus hó 25.* — Németországi elsőbbsége: 1932. évi december hó 12. vetkeztében az anyag kihasználása lé­nyegesen jobb és az eljárás olcsóbb, mert már kisebb mennyiségek elegen­dőek ahhoz, hogy a kívánt eredmeaye- 40 ket elérjük. A szernek továbbá az az előnye van, hogy a vegyület második összetevője, a foszfor, sok esetben ked­vezően hat. Foszfornak rézötvözetekre való behatása ismeretes. Ezen túlme- 45 nőén azonban foszforadaléknak alumi­num)-szilícium-ötvözetekre is kedvező hatásai vannak, mert a szilícium dúsu­lását elnyomja. A foszforpentaklorid al­kalmazásával tehát a fürdőre kedve- 50 zően ható tényezők egész sora jár, míg az eddig javasolt kloridok némelyike, mint például a cinkklorid, oly ötvöző alkatrészeket visz a fürdőbe;, amelyek ott bizonyos körülmények között nem 55 kívánatosak. A.foszforpentaklorid kívánt mennyi­ségei, például K. S. tengervízötvözetek tisztításakor a tisztítandó fém súlyának 0.2 o/o-a, míg például Rosenhain adatai 60 szerint titántetraklorid alkalmazásakor a betét minden 4,5 kg-nyi mennyiségé­hez (fontjához) 4 cms, tehát majdnem 1 o/o szükséges. Szabadalmi igénypont: 65 Eljárás fémeknek vagy ötvözeteknek, különösen alumínium és alumínium­nak és ötvözeteinek halogénelemek segélyével való nemesítésére és tisz­títására, melyre jellemző, hogy a für- 70 dőbe íoszforpentakloridot viszünk. * Ez a nap az 5930/1939. M. E. s.Z. 'rendelet 2. §-a értelmében a volt cseh-szlovák szabadalmi hivatalnál annak idején tett bejelentés napja. Csehszlovák szabadalom száma: 49773. A találmány eljárás fémeknek, külö­nösen pedig alumíniumötvözeteknek a kezelendő fémfürdőkbe vitt foszforpen­takloriddal való nemesítésére és liszíí-5 tására. Régóta ismeretes, hogy fémfürdők­nek klórral való kezelése kedvező ha­tást fejt ki a fürdő tisztaságára és külö­nösen az öntvény tömöttségére. Elte­lő kintve gázalakú klórtól, javasolták már a klór oly vegyületeinek alkalmazását is, amelyek a fürdőben az ömieszlés hőfokain elbomlanak és eközben a. klórt leadják, ilyen kloridok például 15 a sziliciumklorid, cinkklorid, alumíni­umklorid, széntetraklorid, telraklóretán és titántetraklorid. Ezzel szemben a találmány értelmé­ben alkalmazott foszforpentaklorid elő-20 nye, hogy eibomlása aránylag lassan megy végbe, úgyhogy az alkalmazott anyag lényegesen jobban használható ki. A klórral való tisztítási eljárásoknál lényegileg fontos, hogy a reakció ne 25 menjen végbe túlságosan gyorsan, mert ezáltal sok klór kihasználatlanul távo­zik a szabadba, másrészt pedig, hogy az elbomlás ne menjen végbe túlságo­san lassan, inert ezáltal sok idő megy 30 veszendőbe és fennáll az a veszély, hogy az ömleszték újra gázokat vesz fel. Éppen a foszforpentaklorid mutat­kozott mindkét vonatkozásban igen ér­tékes tisztító szernek, úgyhogy az az 35 eddig használatosakkal szemben előny­ben részesítendő. A lassú elbomlás kö-

Next

/
Thumbnails
Contents