126117. lajstromszámú szabadalom • Eljárás butadien-származékok polimerizációs termékeinek előállítására polimerizáció segélyével
126117. 7 Nitro aril vegyületek: (a) trinitrobenzol (b) nitrobenzol Szerves kénvegyületek, amelyek 3-nál 5 kevesebb kénatomot tartalmaznak: (a) butil merkaptán benzil merkaptán tioecetsav tiobenzanilid io tiodit'enilamin tiofenol tiokresol (b) metilszulfid etilszulfid 15 n-propil szulfid allil szulfid n-butíl-szulfid n-heptil-szulfid benzil szulfid 20 difenil szulfid metil diszulfid n-propildiszulfid n-butildiszulfid etil tio acetát 25 dietil ditio oxalat etil etilxantát tioacetamid tio beta naftol Szelén vegyületek: 30 etil szelenid Halogének: (b) jód bróm. Amint a fenti leírásból és példákból 35 kiderül, a lassítok különböző hatások létesítésére alkalmasak. A lassítóknak az a képessége, hogy a kíoro-2-butadien-l,3 polimerizációját megakadályozzák, felhasználható, ha a 40 kloro-butadient raktározzuk, vagy vegyi átalakulásoknál vegyszerül akarjuk használni. Arra is felhasználhatók, hogy a polimerizációt megszakítsuk, ha a polimert, a vegyfolyamat egyik köz-45 bülső szakaszában el akarjuk különíteni. A lassítóknak az a tulajdonsága, hogy a polimerizáció sebességét csökkentik, a vegyfolyamat sebességének szabályost) zása szempontjából is értékes. Ezzel kapcsolatosan megjegyzendő, hogy a lassítok általában nem csupán csökkentik a polimerizáció sebességét, hanem a keletkezett termékek fizikai tulajdon-55 ságait is befolyásolják. így a jód jelenlétében előállított polimerek lágyabbak és képlékenyebbek, mint a jód nélkül készítettek. Hasonló eredményeket kapunk kismennyiségü több hidroxilcsoportot tartalmazó fenolokkal és na- 60 gyobb mennyiségű, több hidroxilcsoportot tartalmazó fenolok főként magas hőmérsékleténél illékony polimerek előállítására használhatók. A lassító hatású aminők jelenléte gyakran a már 65 leírt szemcsés polimer keletkezésére vezet. Az ilyen eljárásokhoz használható oldószerek közé tartoznak mindazok a nem szükségképpen folyékony anyagok, 70 amelyek a kloro-2-butadien-l,3 vagy a brómtartalmú analóg vegyület feloldására alkalmasak, vagy amelyek ezekben oldódnak. Illékony oldószerek is használhatók, mimellett az oldószereket 75 a polimerizáció megfelelő szakaszában kívánatra elpárologtatjuk, hogy a megmunkálható, vagy oldható gumiszerű polimereket elkülönítsük. Az oldószer mennyisége általában a teljes súly 5 80 százalékától annak 95%-áig változik. Az alkalmas oldószerek több osztályban csoportosíthatók, mégpedig: (1) Közömbös oldószerek, melyeknek a forrpontja nem haladhatja meg a 85 200 C°-ot és amelyek mind a kloroprént, mind a belőle keletkező polimert oldják. Ha ilyen oldószert használunk, akkor 5öo'0 -nál nagyobb mennyiségű polimert tartalmazó oldatok merev ko- 90 csonyák és még a 10<>/o körüli polimert tartalmazó oldatok is egészen viszkózusak. Ha a polimer töménysége nem nagyobb 50<yo-náI, akkor az oldószer eltávolításával kapott polimer képlékeny 95 és újra oldható, ragasztóanyag vagy impregnáló vegyület létesítésére. Ezek az oldatok keverednek festékekkel, töltőanyagokkal és antioxid ánsokkal. Ilyenek pl. a benzol, toluol, xilol, cimol, 10 ° etiléter, széntetraklorid, terpentin, etilénklorid, piridin és széndiszulfid. (2) Az oly oldószerek, melyek nem illékonyak, vagyis amelyeknek forrpontja 200 C° fölött van, de amelyek 105 mind az alapanyagot, mind a polimert oldják. Ez az oldószer együtt marad a polimerrel és maradandóan módosítja annak tulajdonságait. Ha elegendő mennyiségben vannak jelen, akkor ezek no az oldószerek lágyító — képlékennyé tevő, — vagy kenőanyagokként szerepelnek. Az ilyen oldószerek példái az orsókenő-olaj, gépolaj, finomított ásványolaj, petróleum kocsonya, difenil- H5 éter, etilbenzoát, kámfor, gyapotmag-
