126087. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés gázok tisztítására

2 126087. amelyek nagyság tekintetében fokozatos sorozatot alkotnak. Más szavakkal, különböző anyagok részecskéinek miriádjai fordulnak elő, amelyek a nyers-5 gáz minden térfogategységében miriád alakban és nagyságban vannak jelen. A tapasztalat azt mutatja, hogy e részecskéket két főcsoportba sorozhatjuk, még pedig a higroszkópos és a nem-10 higroszkópos csoportba. Az előbbi csoport azokat az alkatrészeket tartalmazza, amiknek a vízhez vagy vízgőzhöz affinitásuk van és jelentkezik, míg az utóbbi csoportbelieknek nincs ily tulaj-15 donságuk. Ha gőzt, vagy gőzzel telített gázt hűlünk, amelyben efféle anyagok lebegnek, akkor a gőz kondenzálódása ezen lestek, mint magok körül kezdődik és 20 ha folytatjuk a gőz vagy gőztelítésű gáz hűtését, akkor csöppek fognak alakulni ezen lebegő anyagok, mint magok körül és nőnek és nőnek, amíg a gőz tökéletesen folyadékká alakul át. Más sza-25 vakkal, amint a telített gőzt vagy a telített gőz-gáz keveréket hűtjük, a gőz túltelítését elősegíti az ilyen alkalmas kis felületek vagy magok jelenléte, amelyeken vagy amelyek körül a gőz kon-30 (ienzálódik. Ha a kondenzálődás c magocskák körül egyszer már megkezdődött, akkor folytatódik is, amint a hűlés előrehalad. Az eredetileg képződött csöppek, az eső természetes keletkezé-35 sének módjára, eg}^re növekednek. A gőz kondenzálódása természetesen a higroszkópos részecskékben áll be, éppen mint ha a gőz telítetlen állapotban van. Ha gyorsan hűtünk, akkor a 40 kondenzáció, a gőz vagy telített gőzgáz keverék harmatpontjának elérése után, rohamossá váíik és mindkét csoportbeli legnagyobb részecskék aktív magokká válnak. A legkisebb és íegke-45 vésbé higroszkópos részecskékre legutoljára száll a kondenzálódó gőz, mert a nagyobb részecskék tanúsítják a nagyobb aktivitást és evvel egyetemben a rohamosabb növekedésmérvet. Rend-50 szerint a gázban eredetileg tartalmazott legfinomabb részecskék teljes mennyisége vagy száma alig észlelhető mérvben csökken az ily természetű tisztító eljárással. 55 Ennek oka könnyen kiviláglik a most alkalmazott eljárások vizsgálatára. A tisztítandó gáz rendszerint forró, porral és korommal telített és némi vízgőzt tartalmaz. Ebben az állapotban közvetlen érintkezésbe kerül sugár, per- 60 met vagy csöpp alakú és ahhoz elegendő mennyiségű hideg vízzel, hogy teljesen lehűtsük a gázt. A gáz gyorsan lehűl valamely, harmatpontján aluli hőmérsékletre és a gőztartalom 65 rohamos kondenzációja áll be, együttesen mindkét csoportbeli részecskék, valamint a hűtővíz cseppjei körül. Az egyéb úton könnyen eltávolítható, legnagyobb részecskék válnak először a 70 kondenzáció központjaivá és tehát ezek kapják a rendelkezésre álló gőz legnagyobb részét, mielőtt elhagynák a gázáramot. A legkisebb részecskék, igen kis csép- 75 pékkel egyetemben, visszamaradnak a gázáramban és az egész hűtőfolyamaton mindvégig, vagy mindaddig, amíg a gőz kondenzálódik, egyre növedeknek, a legkisebb és legkevésbé aktív 80 magok rovására. Végeredményben megszámlálhatatlan részecske marad vissza a gázáramban, úgy lebegve, mint eredetileg. Ezek csupán részlegesen terhelődtek vízzel, mert sohasem áll rendel- 85 kezesre elegendő gőz, hogy valamennyi nagyságú és fajtájú részecske végtelen száma megnövekedjék és elég súlyossá váljék, hogy a nehézségi erő folytán lehulljon, sem pedig egyéb erő nem áll 90 rendelkezésre, a gyorsan mozgó gázáramon kívül. Eddig semmilyen rendszabályt sem alkalmazlak, hogy megőrizzék a gázban levő eredeti hőenergiát, sem pedig 95 hogy azon a réven biztosítsák a gáz nedvesítésének maximumát, hogy minden érzékelhető meleget lappangó elgőzösítő hővé változtassanak, avégett hogy növeljék ama gőz mennyiségét, ame- 100 lyet a gáz magával tud hordani. Kellő kísérletet sem tettek, hogy megszabadítsák a gázt az egészen durván lebegő részecskék nagy tömegétől, még mielőtt a gőz kondenzálódásának beálltát meg- 105 engednők. A gázok nedves tisztításakor érezhető különbség tapasztalható a gáz végleges tisztaságában annak a módnak eredményeként, amint a gázt hűtjük. Ez rész- no ben a gáz gőztartalmának változtatásából ered, ami könnyen befolyásolható a mindenkori hűtés módjával. Általános szokás a forró gázt elegendő hideg víznek alávetni, hogy a gáz ns hőmérsékletét megközelítően a víz kezdetijénél alacsonyabbra, vagy kezdetijére csökkentsük. Ez esetben kevés le-