126086. lajstromszámú szabadalom • Eljárás savanyú folyadékok, különösen savanyú víz savtalanitására
2 128086. a szűri étben való fellépése után megszüntetjük az átáramlást és ezután a festőanyagot, pl. maróalkáliák, szóda, bikarbonát, ammóniák vagy hasonló-5 hatású sók híg oldatával, célszerűen csekély feleslegben, kezeljük, hogy ezen sók kimosása után az anionfelvételt újból megkezdhessük. Ügy is eljárhatunk azonban, hogy az anyagokat a kezelenio dő folyadékban szuszpendáltatjuk és a savak felvétele után szűréssel vagy ülepítéssel a folyadéktól elválasztjuk, alkáliás oldatokkal újból regeneráljuk és ezután hasonló módón újból szuszpen-15 dálhatjuk, stb. Például szűrőn, amely 100 g (Willstätter szerint hidegen, katalizátorok hozzáadása mellett előállított) anilinfekelét tartalmazott, vizet bocsátottunk 20 át, amely 7,7/1000 normalitású kénsavmennyiséget tartalmazott. Csupán 17 liter ilyen kénsavoldat áthaladása után léptek fel a szűrletben a kénsav éppen hogy kimutatható nyomai. A szűrő-25 anyag tehát kereken 6,4 g H2 S0 4 -et vett fel, amely a sóképződéshez elméletileg számított kén savmennyiség kb. 50 százalékának felel meg. Ha a savat addig hagyjuk az anilinfeketén átfolyni, míg 30 a lecsurgó sav koncentrációja ugyanaz, mint a hozzáíolyatotté, tehát az egyensúlyig, úgy az anilinfekete még további, igen tekintélyes kénsavmennyiséget vesz fel. Ha a víz azonos koncentrá-35 ciójú sósavat tartalmaz, úgy a savfelvétel valamivel csekélyebb. A fentismertetett körülmények között a megfelelő sósavmennyiségnek csupán 60o/o-a kerül felvételre. Az anilinfeketét, miután 40 a szűrletben a kénsav nyomainak felléptét megállapítottuk, hígított szódaoldattal regeneráltuk, amelynek szódatartalma a felvett savra számítottnál kb. 20o/o-kal több volt. A szódaoldat 45 kimosása után a szűrőnek ugyanaz volt a kénsavra való hatása, mint megelőzőleg. A regenérálószer mennyiségének az elméletit csak csekély mértékben kell túllépnie. Pl. már kb. 10o/0 vagy még 50 kevesebb felesleg is elegendő. Különösen függ a felesleg a választott regenerálószertől. Minél csekélyebb a kötött savhoz képest az alkalmazott regenerálószer feleslege, annál gyorsabban 55 mosható ki a regenerálószer a használt festőanyagból. Megállapítottuk továbbá, hogy a festőanyagok alkalomadtán előállításuk közben olyan finom eloszlásban keletkeznek, hogy a festőanyagokon át való 60 szűrés nem, vagy csak nehezen lehetséges. A találmányhoz tartozik tehát továbbá, hogy a savtalanításhoz alkalmazandó anyagok a szűrőn való kezelésre alkalmas szemcsés alakban állíttassa- 65 nak elő. Ezt a találmány szerint azzal érjük el, hogy célszerűen hígított oldatban a sókat, pl. a klórhidrátokat vagy egyéb sókat, állítjuk elő, ezeket a bázisokká 70 való átalakítás után a folyadéktól sajtolás vagy leszívatás útján elkülönítjük és az így kapott sajtolási lepényeket megszárítjuk. Ily módon többé-kevésbé kis darabokká repedezett ke- 75 meny lepényeket kapunk, amelyek vízzel érintkezve, gyakran további hajlandóságot mutatnak szétdarabolódásra, melyeket azonban mechanikai felaprózással is vihetünk a kívánt szemcse- 80 nagyságba. Ezek a darabok a bázissá való átalakításkor és a bázisnak üzem közbeni váltakozó átalakításakorsókká és a sóknak alkáliás oldatokkal való regenerálásakor nem szenvednek lénye- 85 ges változást, úgyhogy már kötőanyag nélkül is szűrőanyagként teljes mértékben használhatók, minthogy (fizikailag) kielégítő keménységűek és porozitású ak. 90 Ezeknek a gyakran már magukban véve is a használatra elég szilárd anyagoknak fizikai szilárdságát azzal lehet fokozni, hogy szerves vagy szervetlen kötőanyagokat kebelezünk beléjük. így 95 pl. az anyagokat az alkalmas szemcsézés előtt vagy után nitrocellulóza vagy valamely más cellulózaészler oldatával átitathatjuk és az oldószert újból kihajthatjuk vagy az anyagokhoz cellu- 100 lózaxantogenátoIdatol adhatunk és a cellulózát azután savakkal kicsaphatjuk vagy kolloidos kovasav oldatával impregnálhatunk és ezt azután megszilárdíthatjuk. A szilárdításhoz fehérjeolda- 105 tok vagy fehérjeszerű anyagok is alkalmasak, mimellett a megszilárdításra a fenti ismertetés csak példaként tekintendő. Ezeket a sajtolás után koaguláció útján, akár felmelegítéssel, akár no vegyszerekkel oldhatatlan állapotba visszük át. Fehérjetartalmú anyagok alkalmazásánál bizonyos körülmények között a sajtolás elmaradhat, minthogy koaguláció közben a festőanyagok a 115 fehérjeanyagokban visszatarttatnak. Olyan szilárdító eljárást alkalmazhatunk tehát, amely úgy járulékosan a