126082. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szigetelő könnyűkőmasszák előállítására

2 1 2 « » 8 2 . sége legnagyobb szilárdság és könnyű­ség mellett rendkívül nagy. Míg tehát szigetelőtestek eddigi gyártásakor a kalciumhidroszilikátnak az volt az alá-5 rendelt jelentősége, hogy a porózus szi­getelő kovás nyersanyagokat egymás­sal összeragassza és a kész termék lé­nyegileg az alkalmazott kovás nyers­anyag jellegét mutatta, a kész termé-10 ket már most teljesen vagy lényegé­ben a nagy mértékben szigetelő, szi­lárd és könnyű kalciumhidroszilikát jellege jellemzi, míg a kovás nyers­anyag fizikai sajátossága nem vagy j csak alárendelt szerepet játszik. Miután a kívánt szerkezetű kalcium­hidroszilikát bármely tetszőleges kovás nyersanyagból mésszel vagy mésztar­talmú kötőanyaggal előállítható, ha-20 csak a nyersanyagok kellően finom elő­készítéséről gondoskodunk, már most mikroporózus könnyűkőmasszákat mesterségesen előállíthatunk anélkül, hogy a kovás nyersanyagok korlátolt 2, köréhez volnának kötve. Első ízben vált tehát lehetségessé nagyértékű szi­getelő testeket és könnyű köveket ne­héz, nem porózus, nem szigetelő anya­gokból is, mint amilyen homok, agyag, 3 gránit stb., előállítani. Az eljárás részleteiben abban van, hogy finoman előkészített kovás anya­goknak mésszel vagy mésztartalmú kö­tőszerekkel való keverékét víz hozzá-3 adása közben önthető vagy képlékeny masszává dolgozzuk fel3 formáljuk, fe­szült gőzzel vagy telített gőzzel való ke­ményítőssel kalciumhidroszilikáttá ala­kítjuk át és végül kiszárításnak vetjük 40' H * a Bizonyos körülmények között elő­nyös lehet reakciórenyhe kovás anya­gokat feldolgozás előtt égetőfolyamat­nak alávetni. Ezzel az eljárással sike­rül említésreméltó .szigetelőképesség nélküli kovás anyagokból vagy olyan kovás anyagokból, melyek szigetelő ha­tásúak ugyan, nincs azonban kellő sa­ját szilárdságuk, teljesen újszerű nagy­értékű terméket előállítani, mely szi­getelőképessége tekintetében a termé­szetes szigetelőanyagokkal legalább egyenértékű, szilárdsága tekintetében azonban azokat messzemenően felül­múlja. Kovás nyersanyagokul mindazok a kovás anyagok tekintetbe jönnek, me­lyek mészhidráttal előnyösen feszült gőzben megszilárdulni képesek, tehát például: homok, agyag, sejtkova, agyag- 60 pala, agyagos márga, moleragyag, grá­nit, tengeri iszap, savanyú vagjr lúgos salakok, mesterséges és természetes puzzolánok és máseffélék. Nem adható meg, hogy az itt felsorolt nyersanyagok 65 közül melyik részesítendő előnyben, mert ezt a kérdést esetről esetre kell eldönteni, mivel nem csak az anyagok árát, hanem meghatározott fajlagos tulajdonságokat, így pl. az őrölhetősé- 70 get vagy iszapolhatóságot is tekintetbe kell venni. Mészkomponensül marómész, szára­zon vagy nedvesen oltott mész, hidrau­likus mész, portlandcement, románcé- 75 ment és máseffélék alkalmazhatók. Az egyes komponensek keverési ará­nya lényegileg ahhoz igazodik, hogy a gőzzel végzett keményítés után kö­tetlenül maradt mészíelelslegel lehető- 80 leg el kell kerülni. Homoknak és sejt­kovának kovás nyersanyagul és maró­mésznek kötőanyagul való alkalmazá­sakor a végterméktől megkövetelt tu­lajdonságok szerint marómészből cél- 85 szerűen az egész szilárd anyagnak kb. 15 55 súlyszázalékát választjuk. Ha­sonlóképen fogunk eljárni más kovás nyersanyagok és más mészlarlalmú kö­tőanyagok esetében. 90 A vízadalék a kívánt végtermék mi­nőségéhez igazodik. Nagyobb vízfeles­leg cselén könnyebb termékeket, cse­kélyebb vízadalék esetén nehezebb ter­mékeket kapunk. Például 400kg. szilárd 95 anyagra 1000 kg vizet választunk, ha a kész munkadarab fajsúlya kb 0.4 legyen, míg ha 0.7 fajsúlyt kívánunk, 700 kg szilárd anyagra "kb 1000 kg vizet választunk. íoo Lényeges a nyersanyagok finom elő­készítése. Az eddig ismert eljárásoknál, melyeknél kezdettől fogva szigetelő anyagokat formáltak és szilárdítottak, az ilyen finom előkészítés nemcsak 105 szükségtelen, hanem még káros is volt, mert így a természetes porózus szer­kezet elroncsolódott volna. A jelen el­járásnál éppen a finom előkészítés a mikroporózus szerkezet előállítását no szolgálja. Az anyagok előkészítésének célja a nyersanyagoknak olyan finoman való aprítása és keverése, hogy a massza lehetőleg egyenletesen és a hozzáadott 115 mész vagy mésztartalmú kötőanyag mennyiségének megfelelően maradék­talanul kalciumhidroszilikáttá alakul-

Next

/
Thumbnails
Contents