126021. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés görbe, főként hengeres és kúpos felületeknek kiterített síkban való fényképezésére
Megjelent 1941. évi január hó 16-án. MAGYAR KIRÍLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS '126021. szám. IX/f. osztály. — I. 4103. alapszám. Eljárás és berendezés görbe, főként hengeres és kúpos felületeknek kiterített síkban való fényképezésére. Isoz Emil székesfővárosi tisztviselő, Budapest. A bejelentés napja: 1939. évi július hó 20. Görbe felületeken, mint pl. vázákon, poharakon, különböző edényeken, oszlopokon, boltíveken, kupolákon, stb. levő festmények, vagy domborművek fényképezése 5 eddig úgy történt, bogy a tárgyról, annak alakja és nagysága szerint, egy vagy több fényképet készítettek. Az ilyen fénykép magáról a tárgyról bű képet ad, a tárgyon levő képnek, vagy domborműnek 10 azonban csak egy részletét mutatja hű ábrázolásban, többi részét torzítva rögzíti, vagy egyáltalán nem. Ahhoz, hogy pl. egy váza hengeres, vagy kúpos felületének dombormű-díszííését fényképen rögzítsük, 15 a jelenlegi eljárásnál a tárgyal több oldalról kell lefényképezni. így azonban több részletképet kapunk a teljes domborműről, nem pedig egyetlen, összefüggő, egységes képet, viszont egyedül ez volna al-20 kahnas arra, hogy a tulajdonképpeni célt, a teljes dombormű egységes és torzítatlan képének rögzítését, megvalósítsa. A szóbanforgó találmány lehetővé teszi, hogy görbe, főként hengeres, vagy kúpos, 25 illetve ettől nem lényegesen eltérő felületek festményeiről vagy domborműveiről, általában díszítéseiről olyan fényképet készítsünk, amely a görbe felületet, díszítéseivel együtt, síkba kiterítve ábrázolja. A 30 festményről, illetve domborműről ekként egységes és teljes képet kapunk, amelynek minden részlete egyidőben, egyszerre áttekinthető. Művészi értékelés esetében az ilyen fénykép tehát többet nyújt, mint 35 maga az eredeti műtárgy, mert ennek mindig csak a felénk fordított oldalát látjuk, a szemközti oldalt nem. A teljes képet tehát egyidőben nem szemlélhetjük és így az összhatást sem áll módunkban felismernünk. 40 A találmány lényegét az 1. ábra magyarázza. Ezen A a fényképezendő, hengeres tárgy, amelyet a rajz síkjának B pontján, a síkra merőlegesen áthaladó tengely körül forgathatóan rögzítünk. C a fényképe- 45 zőgép lencserendszere (objektív); D egy átlátszatlan lemez, középen a teljes kéj) magasságának megfelelő, függélyes fényréssel. Emögött van az E fényérzékeny anyag (lemez, film, stb.), amely szintén el- 50 mozdítható. Ha a fényképezendő A tárgy a B tengely körül, pl. a rajzon nyíllal jelzeit irányban forog, akkor az E fényérzékeny anyagot az ugyancsak nyíllal jelzeü irányban kell mozgatni. Az A tárgy ér. 55 az E fényérzékeny anyag mozgása közölt valamilyen szerkezettel összefüggést kell teremteni. Erre az összefüggésre jellemző, hogy amikór az A tárgy P, pontja P2 . helyére kerül, akkor a fényérzékeny anyagon 60 a szóbaníorgő poul képe a P', pontból a P'2 pontba vándorol. A fényérzékeny anyagot úgy kell a fényrés mögött mozgatni, hogy a mozgó képnek a fényrésen átjutó része, illetve ennek egyes pontjai a fény- 65 érzékeny anyagon ne változtassak helyüket, vagyis a fényérzékeny anyagot ugyanolyan sebességgel kell mozgatni, amilyen sebességgel a tárgy képének a résen "átvetített része mozog. 70 A fényrés célját a 2. ábra magyarázza. A hengeres felületű tárgyon a Pt és P 3 pont a tárgynak oc-szöggel történő elfordulása után a P2 , illetve P 4 helyre kerül. A fényérzékeny anyagon a két pont ráveti- 75 tett képe, P^ és P'3 , ezalatt a P 2 ', illetve P'á helyre mozdul. A pontképek elmozdu-
