126009. lajstromszámú szabadalom • Sziréna

Megjelent 1941. évi január h6 l<-án. MAGTÁR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 126009. XVIII/b. osztály. — V. 3825. alapszám. Sziréna. Végvári Kornél üzemvezető, Dunaföldvár A bejelentés napja: 1939. évi február hó 14. Légoltalmi riasztóberendezések létesíté­sénél a legfontosabb szempont, az üzem­biztonság, melynek nagyobb mérvét ed­digelé az a körülmény korlátozta, hogy 5 sok esetben az üzembiztonság kielégítő fo­kának eléréséhez túlságosan költséges be­rendezések lettek volna szükségesek. Eddigelé leginkább a villamos erővel hajtott szirénák terjedtek el, melyekkel az 10 előírt hangtani hatásokat sikerült ugyan elérni, de az a nagy hátrányuk volt, hogy villamos riasztóberendezéseket csak nagy beruházási költségekkel lehetett üzembiz­tosan létesíteni és ezekhez a költségekhez 15 még a berendezés karbantartásával és fel­ügyeletével járó további, állandó kiadások is járultak. A villamos hajtású szirénáknál továbbá kedvezőtlenek voltak az indítási viszonyok, mert az indításnál sok esetben 20 rendkívül nag3' áramlökések léptek fel, melyek természetesen nagy energiafogyasz­tással jártak és üzemzavar-lehetőségeket rejtettek magukban. Jóllehet ez a hátrány aránylag kis területre szorítkozó, de nagy 25 teljesítményű, több központot tápláló há­lózat (pl. fővárosi hálózat) esetén kevés­bé volt érezhető és légitámadások esetén az ilyen osztó hálózatnak vagy valamelyik központnak sérülése esetén a riasztás 30 egyéb hálózati szakaszokra, illetve közpon­tokra való tekintettel nem bénult meg teljesen, mégis az előírt szükségriasztó be­rendezések a már említett nagy költsége­ket további mértékben fokozták és a meg-35 nyugtató, feltétlen üzembiztonságot ilyen kivételes, kedvező esetben nem lehetett elérni Az ilyen kivételes eset országos viszony* latban nem jöhetett számításba, mert vi­déki városokban és falvakban, ahol a vil - 40 lamos áramszolgáltatásra többnyire hosszú távvezetékeket vagy helyi központot, tar­taléktelep nélkül alkalmaznak» a villamos hajtású szirénák a riasztás szempontjá­ból nem jöhettek figyelembe, mivel a hosz- 45 szú légvezetékek üzeme bizonytalan, a központ sérülése esetén pedig nagy kö"­zetek bénulnak meg. Ezért vidéki váro­sokban és falvakban a villamos riasztó­berendezésen kívül a riasztás biztosítása- 50 hoz egyéb szükségriasztóberendezéseket is kellett létesíteni, ami a -berendezés össz­költségeit tetemesen fokozta. A találmány célj% "lily berendezés lé­tesítése, mely bármily helyi viszonyok kö- 55 zött, tehát vidéki telepeken is lehetővé te­szi a villamos energiától független, az ed­gieknél jóval kisebb költségű, mindamel­lett teljesen megfelelő hangteljesítményű és üzembiztos sziréna alkalmazását, anél- 60 kük, hogy szükségriasztó berendezést kel­lene alkalmazni. Ezt a célt a találmány szerint az ed­digi gyakorlattal szakítva úgy érjük el, hogy a tulajdonképeni szirénadobot vagy 65 szirénadobokat légnemű halmazállapotú üzemanyaggal táplált, a szirénával tet­szőleges, közvetett vagy közvetlen hajtá­si kapcsolatban álló turbinával, vagy tur­binákkal hajtjuk. A találmány célszerű 70 megoldási alakja szerint a turbinát vagy turbinákat a szirénadobbal vagy -dobokká 1 közös tengelyen alkalmazzuk és az alább leírt módon fejlesztett vagy készenlétben tartott gázokat a tulajdonképpeni sziré- 75 nába vagy szirénákba vezetve hangkel­tésre is felhasználjuk. További szerkezeti egyszerűsítéshez jutunk, ha a turbina fu-

Next

/
Thumbnails
Contents