125987. lajstromszámú szabadalom • Szekunderemisszióra alkalmas réteg, különösen sokszorozók részére

V45ÜS7. emissziója gyakorlatilag nem a berillium, hanem a másik komponens szekunaer­emissziójával azonos. A példaként már említett 2 %-os ; berillium-nikkel-ötvözet 6 szekundcremisszioja' I-nél valamivel na­gyobb, azaz azonos volt a nikkelre jel­lemző értékkel. E jelenségek mások, ha a hirtelen lehütött ötvözetet kiválasztó edzésnek vetjük alá, azaz amikor isnurc-10 tes módon hosszabb időn át izzítjuk. Az izzítás időtartama, valamint az alkal­mazott hőmérséklet emellett természete­sen a választott ötvözettől függ, A 2 %-os berillium-nikkel-ötvözetnél kielé­<ö gíto eredményeket értünk el, ha azt fél­órán át kb. 900 C°-on hevítjük. A keve­rékből ekkor kristályok válnak ki, me­lyek berillium-nikkel-vegyülethek felel­nek meg és az ötvözetnek szemcsés külsőt 20 kölcsönöznek. Míg az előbbi esetben, — mint már említettük —, rendkívül kis szekunderemissziót' lehetett meg­figyelni, az így megmunkált ötvözet primer elektronként A szekiinder«»l"ktront ~2» kép°s kibocsájtani. A hírt eljárással elért eredmények azért különösen érdekesek, mert azt mutatják, hogy két anyag, mint pl. nikkel és berillium meghatározott ará­-0 nyű keveréke nem ad olyan szekunder­emissziót, mely a komponensek szekün­derémissziója összegének megfelel. A 2 %-os berilliumtartalom ugyanis túlsá­gosan kicsi ahhoz, hogy a szekunder­ig1 ) emisszió az egyszerű összegezési törvény szerint lényegesen növekedjék. Emiatt feltételezhetjük, hogy a szekunder­emissziónál az emitláiótest szerkezete is jelentős szerepet játszik és hogy a sze-40 kunderemisszió szempontjából előnyös szerkezetet ebben az esetben az edzési eljárással értük el. Az előállítási lépések­nek a találmány szerinti sorozata az ötvözet oly megmunkálhatóságát teszi 4f> lehetővé, mely különben leljesen való­színűtlen. Az ötvözetet inegrezzentet't állapotában, amikor a szekunderemisszíő még igen kiesi, rendkívül könnyen alakít­hatjuk. 50 Á találmány szerinti rétegekből elő­állított szekunderelektródokat soklwl na­gyobb mértékben lehet terhelni, mint áz eddig használt céziumelektródákat, me­lyek már 200 C°-ra való melegedésnél 55 előnyös tulajdonságaikat elvesztik. Az alkalmazott sokszorozó céljának meg­felelően az első sokszorozó elektródákat lehetőleg nagy nyeredéktényezővel, tehát pl. Ag-oxid-Cs-rét egekként képezzük ki, ezekéi azonban attól a fokozattól kezdve, no melyben az erősített elektronáram p], lO"-5 A nagyságrendűvé válik, a melegre érzéketlen otvozetelektródákkal helyet­tesítjük. A sok fokozatban való további erősítésnek ekkor már elvileg semmi sem 65 áíl úljában, mivel az elektfonütközés ezeket az elektródákat minden további nélkül vörösizzásig vagy sárgaizzásig hevítheti anélkül, hogy azok használ­hatósága lényegesen vaicoznék. Az effajta 70 sokszorozok lényeges előnye tehát abban rejlik, hogy az ilyfajta .berendezéseket nemcsak lotbceliaként használhatjuk, hanem hogy az éiYisítő primérkatódájáuí nagyemissziójú katódákat, pl. izzószála- 7ft kat vagy oxikatódákat is alkalmazhat tunk, mivel a kivezetett áram nincsen már a 10~6—10 -5 A nagyságrendre kor­látozva, hanem 10-nek magasabb hat­ványait is felveheti. Az oxikatóda részé- 80 ről esetleg leadott oxigénnek sincsen utólag észrevehető hatása a btrillíuin­ötvözetből készült réteg szekunder­emissziójára. Az a fokozat» mentől kezd­\e a C.s-elektródákat a találmány sze- 8f> rinti ütközőanódákka! kell helyettesíteni az ismeretes sokszorozógörbékből, mé­lyeknél az elektronáram pl. 10~5 A-t ért el, könnyen kiszámítható. Az erősítésnek azt a csökkenéséi, mely a Cs-réíegekkel 90 szemben a kevesebb szekuuderemissziót szolgáltató rétegek révén előáll, vágy eleve tekintetbe vesszük, vagy pedig a fokozatoknak megfelelően nagyobb fe­szültségével kiegyenlítjük. m-A találhiáhy nincsen az ü. n. Zworykiu sokszorozókra és az egymás mögött el­rendezett ütköző elektródájű sokszoro­zókra korlátozva, hanem mindenütt al­kalmazható, ahol primérelektfonáramo- ÍOO kat szekunderemisszióval erősíteni kí­vánunk, tehát pl. a Farnsworth-rend­szerű nagyfrekvenciájú sokszoroz óknál, vagy oly elektronoptikai elrendezéseknél, melyeknél az elekiroriáramok erősítése IO.'Í kívánatos. Szabadalmi igénypontok: I. Eljárás szék andere misszióra képes réteg előállítására, különösen sok­szorozókhoz, mely berillium és egy no vagy több oly fém kiválasztó edzés­nek alávetett ötvözetéből áll, melyek-1 en a herilliutn magasabb höniérsék-

Next

/
Thumbnails
Contents