125974. lajstromszámú szabadalom • Elektronkisülésű berendezés

1.35974. :t csak rövid távolságra: hatol be a esoalakú 20 elektródába és a esőalakú 24' árnyéfeolóelektródába. Ennélfogva, ha a 31 vexérlőelektródát a 25 réstől kellő távolságra 5 helyezzük, a 30 és 31 beinonőelektródák és a 20 és 24' kimenőéiektródák közötti csatolás elhanyagolható értékre csökkenthető. A gyüjtőeiektíróda is. kellő távolságra, van a réstől, hogy közte és a re.zgőio áramkör között lévő csatolás a lehető legkisebb értékre csökkenjen. Ennek eredménye az, hogy a gyüjtöelektróda á.ltail a rezgőkörből elvont rádiófrekvenciás energia okozta veszteségek csökkennek, 15 Hogy az áthaladási idő okozta hatéisok a lehelő legkisebbek legyenek, a 20 és 24' jelzet! elektródák a katódához képest kellően nagy feszültséggel működtethetők. Ezeknek a feszültségeknek a beállítása ao nem kényes, mert a cső működése nem függ krilikusan az elektronok áthaladási idejétől. Ennek az az oka. hogy az elektronok a kimonőárainkürt csak az alatt a rövid idő alatt gerjesztik hatásosan, amíg 25 ;i 25 résen átnyúló mezőn haladnak át. Az áramot gyűjtő 32 elektróda sokkal kisebb feszült«égeu működtethető, mint a 20 én 24 vezetők: nagy hatásfok elérése céljából azt rendszerint olyan feszültségen mű?>ü ködtetjük, amely épen elég az összes késleltetett elektronok összegyűjtésére. A szerkezet működésének javítására az elektronáram elektrosztatikus vagy mágneses fókuszbag> iijtését is felhasználhatjuk, 35 hogy az elektronok M nagyfeszültségű 20 vagy 24' elektródákhoz ne ütközhessenek. így ezek az elektródák semmi energia* sem fognak elvenni és a csőbi n gerjesztett összes energiát a kisfeszültségi! *0 gyüjtöelektróda energiatáplálására fogja szállítani. A 6. ábra a találmány szerinti cső hosszmetszetét mutatja. A cső toteste, amely negyedhullámú koncentrikus vo-foí> nalú kimenő rezgőkört alkot, két csőalakú koaxiális 35 és 36 tagot vagy elektródát tartalmaz, amelyeket tengelyirányban a 37 rés választ el egymástól és amelyeket; a külső koncentrikus 38 hengerrel vagy 50 csőalakú taggal a 39 ős 40 véglemezek kötnek villamosan össze. A csőalakú 35 tagiján, a közvetett fűtésű 41 katóda, amelynek fűtőszála nem látható, és a 42 rács foglal helyei. Ezek az elektródák tárcsa-56 vagy uégyszögalakáak lehetnek. A 41 katóda szállította elektronok tengelyirányban a 35 és 36 hengerekben a célszerűen szénből [készült 43 gyüjtöelektróda. felé repülnek. Az. üvegből készült csészealakú 44 és 45 tagak a csőalakú 35 és 36 tagok QO végeinek közelében 'vannak és a 38 taggal együtt az, elektródák számára burkolatot aikotnak. mimellett a. cseszeaiakú 44 tag a. csőalakú 35 taghoz, és a cseszeaiakú 45 tag a. 36 elektródához van forrasztva, 65 amely utóbbit, árnyékolóelektródának tekinthetünk. A 46 szolcuoidtekiercs a 41 katód ából kilépő elektronokat a esőalakú 35 és 36 elektródák tengelye mentén jól meghatározott sugárrá összpontosítja. A., 41 és 70 42 elektródákat a 47 és 48 vezetők tartják, amelyeidhez; párhuzamos huzala átvivő vonal csatlakozik. Ez a vonal alkotja, a bemenőáranvkört, amely az áthidaló 49 taggal hangolható, amelyen az 50 meg 75 kerülőkondenzátor vau. Az 5.1. hurok a benumőáramkört valamely hajtóáramkörhöz, csatolja. Hogy a rezgőkör a terheléssel csatolható legyen, a betiir-omlő 53 üvegrész a külső csőalakú 38 tagban lévő 80 nyíláson nyúlik át, ami az 52 csatolóhurok beiktatását teszi lehetővé. A rács és a katóda közé kapcsolt 54 áramforrás a 42 rácsnak megfelelő •előfészültség'et szolgáltat, míg az 55 áramforrás az, 56 vezető se- 85 gítségével a rezgőkörre olyan feszültséget visz. fel, amely nagyobb, mint az 56 energiaforrásból a gyüjtőeiektródára felvitt feszültség. Ha a katóda és a, 35 és 36 elektródáik 90 közé az 55 áramforrás nagy Eac

feszültségét, a katóda és. a 43 gyüjtöelektróda közé pedig az 56 áramforrás E„,;i feszültségét visszük fel, a 41 katódából a 43 gyűjtő elektróda felé a 46 tekercs mágneses me- 95 zeje által í'ókus/ibagyüjtött elektronáram folyik, anélkül, hogy az akár a 35, akár a 36 elektródához ütköznék. Ha a bemenő áramkör gerjesztésével a 42 vezérlőrács és a 41 katóda közé rádiófrekvenciás fe- u)0 szültséget viszünk fel, az elektron árain erőssége időszakosan modulálódik. A 37 résen áthaladó elekirouimpulzusok a 35 és 36 elektródákban rádiófrekvenciás áramokat .indukálnak. Ha. a gerjesztőirckven- 105 ciát a 35, 38 és 36 kimenőáramkör önfrekvenciá.jára. hangoljuk, ennél a frekvenciánál a 37 rés mentén nagy impedancia fog fellépni. Ennek következtében az. elektionimpulzus.ck által a. 35 és 36 elektró- 110 dákban indukált áramok a 37 rés mentén nagy rádiófrekvenciás feszültséget fognak kelteni. Ennek a f eszű lis égnek, a fázisa rezonancia, »setén vagy annak 'közelében olyan lesz, hogy az el ok trón ár arn 115 legnagyobb erősségének félhulláma alatt